Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században
Cserepes. A város déli részén a Malomsortól kissé északnyugatra. Nagy Czirok László úgy tudja, hogy itt sok cserépdarabot találtak, ezért hívták Cserepesnek. A 19. század végétől az 1950-es évekig itt volt a cigánytelep. Csompó halma.26 (107) Határjel Halas és Harka között a Balog hegytől délre. Egy a 18. században tartott határjárási jegyzőkönyvben szerepel. A név eredetét nem ismerjük, valószínűleg családnevet őriz. Csődör halma.27 (76) Ma is ismert magaslat Bodogláron a Darányi réttől északra. Már 1761-ben is ismert volt, a majsai határperekben vitatott határpontként gyakran szerepel. Csősz domb. Magaslat a város déli oldalán, a Tó utca folytatásában. Ma is megvan, épület áll rajta. Dakó. Inokán, a Sajtos réttől nyugatra fekvő kisebb pusztarész. A jánoshalmi országút északi oldalán a 4. kilométerkő környékén laposabb, mélyebb terület. Darányi rétje.28 (78) Tajó északi részén, a bodoglári határ és a majsai országút között északnyugat-délkelet irányban elhúzódó vizes, nádas mocsaras terület. Ma már lecsapolták. A város 1761-es térképén szerepel és a majsai határperben is sokat emlegetik. Dávid kopolya.29 (59) A Dávid pusztarészen található vízállás volt. Egykor olyan mély vize volt, hogy birkanyírás előtt itt úsztatták a nyájakat, sőt még Tázlár- ról is hajtottak ide juhokat úsztatni, amiért bért fizettek a városnak. Hirháger Károly városi mérnök 1883-ban készült vízrajzi térképén még szerepel. Napjainkra kiszáradt. A térképet Nagy Szeder István közli. Dávid. (58) A mai Pirtó területén a falutól északkeletre elterülő laposabb, a 18-19. században vizenyősebb terület. Nagy Czirok László véleménye szerint egy Dávid nevű csikós után kapta a nevét. Debeák. Az 1761-es térképen mint Fehértó puszta északi területe Debiák néven szerepel. Neve szerb eredetű, Sütő József szerint a közelben lévő Vastag hegy szerb nevéből származik. Környékén több régészeti lelet került napvilágra. Doktorhegy. (91) Magas homokdomb a szarkási határrészen, vélhetően azonos szarkási strázsaheggyel. Mai nevét Pesty Frigyes helynévtára szerint „Dr. Thott János kerületi főorvos” után kapta, aki itt erdőt ültetett, Nagy Czirok László szerint a környékbeli pásztorok meghatározott időben ide hajtották a beteg jószágot, és a városból „kiszálló Chirurgus jó tanácsaival a pásztorokat ellátta”. Eperjes hegy. (17) Magaslat Felsőszálláson a várostól keletre, ma a Kötöttárú- gyár van ezen a területen. Halas régi helynevei közé tartozik, 1761-ben már használták. A név id. Nagy Szeder István véleménye szerint az egykor itt volt Eperd vagy Perbete falura utal. Nagy Czirok László szerint az itt nőtt eperfákról nevezték el a területet. Eresztő. A 18-19. században a város földjének része. A szegedi út déli oldalán a 7. kilométerkőtől a kígyósi határig terjedt. Nyugatról Alsószállás, délről Balota határolta. Egyike azoknak a pusztáknak, amelynek birtoklásáért a török kiűzése után 307
