Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században
4. Határozódik ezen Város Északról és Napnyugotrul Tekintetes Pest Vármegyével, Délről Tekintetes Bács Vármegyével, Napkeletről pedig rész szerént Pest Vármegyével rész szerént a KisKun Megyének egyik oldalával. 5. Négy részben vagyon földinek birtoka felosztva, Szántóföldjei két helyen ka- szálló jussa az Lakosoknak hasonlóan két helyen. Középszerűen sem terem gabonája. Legbővebben terem az homokhegyekre plántált Szőllejiben jó, és egésséges 2 vagy 3 esztendőkig eltartható veresbora. Homokos és buczkás, és felette sok helyeken Szélhordta lévén az földje, gazdasága az Marha, Ló és főként birkatartásból áll. Szűkölködik tiszta búza nélkül, és fa nélkül. Eladni szokták Marhájokat és Lovaikat az Lakosok leginkább Kecskeméti, Bajai, Szegedi, M. Theresiopolisi, és Fejérvári Vásárokban. Birka Ürüjöket pedig az kereskedő Csehek, úgy szinte az Birkagyapjút az zsidók helybe szokták megvenni, a Bort pedig az Lakosok, ami itt az Kortsmákra be nem szedődhetik, ki szokták vinni külső Vármegyei helyekre, az hol vevőre találnak. 6. Ezen Város az Pesti és Pétervári postaútnak közepin vagyon, és Pest felől Vadkert helységből 1 Satiorul jön Halasra a posta, az hol az utazóknak Szüségekre, ezen útban az Városnak alkalmas Vendégfogadója vagyon mint szinte a Városban benn is, innen pedig megy a posta Mélykútra 1 1/2 Statiora. A Tisza és Duna közt középtájon fekszik, úgy az Duna mellett Baja, Tisza mellett Szeged Várossá mindenik 6 mérföldre vagyon Halashoz, úgy szinte Kecskemét Várossá, és Kalocsa Érseki Város is 6 mérföldre, M.Theresiopolis pedig igényesen 5 mérföld, Stábonként pedig 6 mérföldre vagyon. 7. Lakossainak Száma mintegy 8000 Lelkekre megy. Két Templomok vágynak benne, egyik az Reftusoké másik a RCatholicusoké. Legnagyobb Számmal vágynak a Reftusok, kissebb számmal pedig a RCatholicusok. Vágynak egynéhány Luterana Valláson Lévő Lakossai is. 8. Nevezetes és emlékezetes ezen Város felől az: a, Hogy a Városnak fölső végin van egy magános nagy halom, mely felől az a traditio, hogy Mátyás Király idejibe ezen Városban lévén az Kunok Széke, az akasztófa azon volt, aminthogy a mai napig is Akasztóhegynek neveztetik. b, Vágynak még Halas körül több nevezetes Testhalmok is, úgymint a Sóstó mellet Levő, mely Zöld-halomnak hivattatik. Ismét a Városnak alsó és Napnyugoti részén, mely Piatz hegynek neveztetik. Ismét a Város mellett Lévő réten alul túl, a Szőllők felől az alsó vége eránt a Városnak egy magános Nagy halom. Mely 3 Halmok felől az a traditio, hogy a Magyar Országon kóborló Cseheket Kinizsi Pál ezen helyeken verte volna meg, és ezek az Halmok az ott elesett Csehek temetőhalmai. Mint erről Istvánfi Historiens is emlékezik, hogy Szeged felé verte meg őket. c, Vagyon még a Város alsó részinek Napkeleti oldalán egy magános Testhalom mely Kurutz halomnak neveztetik, azért mivel (amint az Halasi protocullumba az akkori élők által feljegyezted) Száva mellyéki Kiba Kapitány az Kurutzokat azon a helyen verte meg, és levágott közzülök 234-et, akik testek egy halomba rakattak 293
