Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

A HALASI TÁRSADALOM SZERKEZETE ÉS ÉLETE - 7. Szalai Sándor: Halasi helynevek a 18-19. században

1703-dik esztendőben. Erről Istvánfí Historicusnak Contrinatora is emlékezik, de hibássan, mert az időt teszi 1701-re holott 703-dik esztendőben történt, az elestek számát is 300 főre teszi, holott 234 Kurutzok estek el.

Pusztái Halas Várossának ezek:

1. Halas Várossának maga terrénuma, melynek nagyobb része homokos fold. Ezen Város földjén, a már fejjeb megírt Város mellett lévő Tón kívül egy felette Székes vizű Tó is vagyon, melyben az hal nem lakhatik sóssága miatt, semminémü vizes időben. Ebben a Tóban való förödést igen egésségesnek tartyák.

2. Fejér Tó nevezetű puszta, melynek nevezetéhez illő nagy térségű Szőke Színű Tava vagyon, mely vizes időkben Halakkal is bővölködik, és Nád is bőven terem benne. Ezen Tóhoz közel vagyon egy Szép Nyárfák és Galagonya fákból álló er- dőtskéje a Városnak. Ezen Fejértói pusztának alsó részén, ami Mátyás Király privilégiumából megtetszik Tóth Domokos Kun Kapitány Lakott egy Várformára 3-mas Sánczokkal körülkerített Kastélyba, mely most is Várhelynek neveztetik.

3. Füzes. Ennek is nagyobb része homokos, mely Napnyugat és Dél között fekszik a Várostól.

4. Balota egészben homokpuszta, és nagy részit a Szél hordja. Ez a Várostól Délnek fekszik. Vagyon ezen pusztában egy Nádas Tó, mely vagyon egy kőhalom, az hol lakott Balta Kun Kapitány Sigmond Király idejiben, mely azon időben Balta Szállásának hivattatott.

5. Zsana hasonlóan homokpuszta, a Várostól alá, és Téli Napkeletnek fekszik.

6. Tajó homokos puszta, téli Napkeletnek fekszik a Várostól.

7. Bodoglár, melynek nagyobb része homokos Észak, és Nyári Napkeletre fekszik a Várostól.

Ezek a puszták mind egyfojtában vágynak. Anno Die et Loco ut supra Tanáts gyűlésben felolvastatott és helybe hagyatott. Sigh per Josephum Besnyei Jud Or. Notarius.

A város 4 tizedre felosztása 1803-ban12

Relatio ad n.rum Prot. Polit. 187. de Anno 1803. az eránt, hogy a Numerica és Popularis Conscriptiora nézve a Tizedek miképpen reguláztattak, és szabattak ki. 1803. december 31.

Az alább írottakra az volt e folyó esztendőbeli Politicum Protocullumnak 187. numerussá alatt bízva, hogy a Populáris Conscriptio könnyebbítésére szolgáló házak numerica Conscriptiója előtt, a Városbeli tizedeket amennyire lehet egyenlőségre hozzák. Ennek tellyesítésére nézve mai alább írt napon öszveültünk, és a tizedek rectifícatiojában egyrészént az egyformaságot, más részént azoknak egyenes utzák által lejendő elválasztását vévén fel principíumul, amennyire a házaknak rendetlen fekvése megengedte, a városnak négy tizedjeit ekképpen határoztuk meg.

1. Az első tizedben első háznak tévén a város közönséges házát, innen megy a

294