Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 3. Bellon Tibor: Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században

ban az engedély nélkül foglalókat megbünteti arra hivatkozva, hogy „fundusnak foglalása a Ns. magistrátusnak hatalmában helyheztetett, ... senki bíró s tanáts híre nélkül sem házaknak, szőllőknek, sem akloskerteknek való fúndust ne foglallyon”. Ebben az esetben a bíró vezetésével tanácsbeliek végigjárták a tilosán építkezőket, „a foglalt árkosokat”, — nyilván árokkal vették körül a felfogott területet - és ha úgy ítélik, a redemptus a büntetés kifizetése után megtarthatja szállását, az irredemptu- sokét pedig lebontatják.322 Ugyancsak szigorúan jártak el Könczöl János irredemp- tussal szemben, aki engedély nélkül fogott aklot Dajka Körösi János akla mellett, bele istállót is épített. Elkobozzák, az épület árát a tanács kasszájába kell fizetni, a területet a redemptus szomszéd kapja meg.323 Berki János redemptus gazda aklos kertjéhez egy darab földet fogott a szabad nyomási földből a maga hatalmával, és azt már el is árkolta. Azzal mentette magát, hogy már a kertjében nem fért el. A bíróság küldöttei kimenvén megállapították, hogy a kertjének szélessége 20, hossza 58 lépés, amit hozzá foglalt széle 9, hossza 58 lépés. A tanács úgy határozott, hogy „elébbi kertyében lévén elegendő veteményes kert, aklos kert és istállós hely” ezért szükségtelen volt a foglalása és az árkolása. A foglalt területet visszavette a város, és még 3 forintra meg is büntették a jogtalan cselekedetéért.324 Ebben az időben Kecskés György a maga kertjét eladta 10 forintért, és engedelem nélkül új kertet foglalt Ketskeméthi László István kertje mellett, „a kertet már felépítette, már meg is tüskelte”, azaz tövissel körülültette. Azt a területet azonban a tanács korábban „mosóknak, és kenderáztatóknak, úgy vásznak fejérítésének” jelölte ki, ezért a kertet elhányatták, még 3 forintra a gazdát meg is büntették.325 A városnak is volt akol- kertje a Temetőkertben. Az itt lévő „erős tölgyfa talpakra épített szín elpusztulván”, lebontották, a használható fákat a város udvarára hordták. Az egyik gerendáján Anno 1739 MNB metszés volt látható. Az N betű fordítva íródott!326

1768 januárjában Paprika Miklós szálláson lévő háza és a mögötte lévő juhszín a benne lévő 71 juhval megégett.327 Ez év szilveszterén Gál János tavalyi üszőjét ölte meg egy farkas a marha állásban, mivel a béres társaival együtt a kunyhóban főzött, és a kutyák lármájára se ment ki. A kárról is a szállásbeli szomszédja értesítette a gazdát.328 A leírásból valamilyen kezdetleges szállás képe olvasható ki, a jószág védelmére állást csináltak, a gondozásukra kirendelt béresek viszont kunyhóban laknak, ahol valamilyen kezdetleges főzőalkalmatosság, tűzhely is volt.

Nagyobb területű, földből hányt építmény lehetett az akol. A városon belüli akolkert is erre utal, de a kintiek is ilyet sugallnak.329 A kinn tanyázó gulyának, ménesnek is nagyméretű aklokat csináltak. Belülről mély árok volt, amelyből kitermelt földet a külső oldalon halmozták fel. IQ. Gőzön Jánosnak két kocsis lova is a felszegi nyomási csikós előtt lévén, az egyik a ménes akol árkába döglött.330 Ugyanilyen építésüek lehettek a szállásokon csinált akiok is. Zana István szállásán istálló is volt, melyet Varga Mihály a fele akollal együtt 50 forintért vásárolt meg.331 Túróczi János a bodoglári baromtartó gazdaság kárára „nem tsak juharnak fejő iszt- rongát a barom járásban épített, hanem annak felette barmos marháinak is ott külö150