Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
képzett helynévtípusról van szó (Bodogháza, -falva), mely többek között 1458-ban, 1466-ban, 1484-ben, 1498-ban Heves megyei jász kapitányi családnévként ill. helyként ismert, miként vele szoros kapcsolatban Vyzaz (Újszász) helység is. Tény viszont, hogy az 1648-ban feltűnő „Bodogh-falu”- névalak már Bodoglárra vonatkozhat: ekkor tiltják el használatától - Szeged tiltakozására - Halas lakóit. Ma is létező helység. A középkori település helyének régészeti vonatkozásait a főszöveg részletesen tárgyalja, miként az itt előkerült, nevezetes gótikus kincsleletet is.393 (19. színes kép) 31. Kisszállás I.: 1560. Ugyancsak későn, törökkori forrásban tűnik csupán fel. A Vass Előd által hozzá kapcsolt, 1395-ben említett kun Kisszállás a Kolbaz- székhez tartozó településre (ma Kisújszállás) vonatkozik. Ma is létező helység. Középkori előzményeit csupán régészeti adatok bizonyítják, két lelőhelyen is. 1955- ben, majd 1988-ban a belterület peremén, valamint a Csap utcában török korban elpusztult középkori település (kerámia, kályhaszemek), továbbá templom körüli temető nyomai (sírok) kerültek dokumentálásra. Innen 2,5 km-re délre, Tompa felé 1955-ben, majd 1965-ben egy másik, Árpád-kori előzményekre települt középkori falu helye vált ismertté, Templomdomb néven (templom alapfalai, 12-14. századi pénzekkel keltezett sírok, S-végü hajkarika, bronz veretes és csontos övék, koporsó és textil maradványok stb.). Kellő írott adatoltság hiányában nem dönthető el, hogy vajon két önálló településről van szó, avagy kettőződésről.394 32. Kisszállás II.: 1546, 1559, 1562, 1580, 1590. Ugyancsak későn, törökkori forrásban tűnik csupán fel. így középkori előzménye bizonytalan, legfeljebb 1546. évi, tehát korai említése teszi valószínűvé, hogy nem újabb keletű, agrár-értelemben vett szállásról van szó, hanem kun településről. További problémát jelent Káldy- Nagy Gyula téves azonosítása: a kecskeméti náhijéhez sorolás kizárja a mai Kisszállás községgel való azonosságát (lásd Kisszállás I.). Inkább a Ferencszállás határosaként még a 30-as években is ismert Kisszállással lehet azonos.395 33. Ferencszállás: 1546, 1559, 1562, 1580, 1590. Ugyancsak későn, törökkori forrásban tűnik csupán fel. így középkori előzménye bizonytalan, legfeljebb 1546. évi, tehát korai említése teszi valószínűvé, hogy nem újabb keletű, agrár-értelemben vett szállásról van szó, hanem kun településről. Középkori létének régészeti bizonyítékai bizonytalanok: a 30-as években Szabó Kálmán területének két pontján is folytatott ugyan feltárásokat, azonban ezeknek ma már sem helye, sem jellege (temető, telep?) és kora (Árpád-kor, középkor?) nem állapítható meg pontosan.396 34. Tompa: 1580, 1590. Okkal gyanítható, hogy az írott forrásokban való kései, hódoltságkori feltűnése ellenére középkori kun szállásról van szó. Rögzült neve Köncsög ispán fia Tompa László 1377-1394 között gyakran feltűnő nevéhez köthető: vagyis a nomád török helynévadási szokásoknak megfelelően a szállásfő nevéből képződött településnévvel állunk szemben. Tompa és Köncsög fia Tompa 248
