Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

László kapcsolatát bizonyítja az általa a 14. század végéig jogtalanul birtokolt magyar földek e körzetben való tendenciózus szóródása (Zside, Madaras, Tavankút, Szabadka stb.), és a szállásáról a Szabadka melletti Vastorokra szökött kunok esete. Valószínűleg az írott források véletlenszerű fennmaradásának tudható csak be a hosszú „hallgatás". Településként való említéseikor már délszláv betelepülők által újra népesített kun puszta. Ma is létező helység. Belterületén, a Kossuth u. 13-15. sz. telken 1954-ben középkori templom körüli temetőre utaló sírok kerültek napvilágra. További településtörténeti kutatásokat igényel az innen 9 km-re északnyugatra, a Rohoda határrészen 1955-ben dokumentált, újabb középkori lelőhely (edények egy csomóban).397

35. Ágasegyháza (Agaseghaz): 1353, 1358, 1368, 1429, 1504, 1509, 1546, 1559, 1562, 1580, 1590. A Csertán nemzetség kapitányának, Karla Jánosnak nemesi magánbirtokká alakított kun szállása, mely - mint ilyen - be sem került a Halasszék szervezetébe. Ma is létező helység, régészeti emlékeit Szabó Kálmán tárta fel a 30-as években (templom körüli temető, település emlékei). Erős kun kulturális hatásokat tükröző 14-15. századi - főként a temetkezések kapcsán értékelhető - emlékanyaga a mai napig meghatározó a kutatások számára. Azonosíthatóságát kérdésessé teszi azonban a török forrásokban feltűnő (1562, 1580, 1590), ugyancsak az egykori Halas-szék területén található másik Ágasegyháza (ma puszta Kiskun- majsa nyugati határrészén) léte. A középkori források - a szövegösszefüggések alapján - mindenesetre a Kecskemét melletti Ágasegyházára látszanak illeni.398

36. Csőszapa (Chezapa, Chewzapa, Cheuzapa, Csőszapa más néven Jankó- szállás): 1411, 1439, 1464, 1481, 1488, 1520-21, 1560, 1570. Kunokhoz köthető, törökös helynévtípus (’hadrendre ügyelő tiszt’ + ’apa, ős’). 1411-ben kun szállásként megszűnt létezni. Csupán felét őrizhették meg egykori kun urai, magyar nemesi jogállást szerezve rá. így - közönséges birtokként - nem került be a székszervezetbe. Másik fele királyi, majd nemesi tulajdonba került. A szomszédos Jankó/Ivánkaszállással való szoros kapcsolata (lásd ott) esetleg felvetheti annak lehetőségét, hogy Csöszapa ekkor bekövetkezett közjogi változása folytán a kun jogú lakosság az ekkoriban kialakult Jankó/Ivánkaszálláson élt tovább. A csőszapai rész a mai Jánoshalmával azonosítható, melynek Öregsemlék nevű határrészén 1959-ben középkori templom és temetője felszíni nyomait rögzítették terepbejárás során. Kőhegyi Mihály utóbbival kapcsolatban felvetette Árokegyházával való azonosítás lehetőségét.399

A KUN VILÁG ALKONYA HALAS KÖRNYÉKÉN

Okkal állíthatjuk, hogy a Halas-széki kunság pusztulásában nem a török hódítások véres eseményei játszották a döntő szerepet. A hanyatlást, majd az itteni kunok sorsát végleg megpecsételő események már csaknem egy évszázaddal korábban bekövetkeztek. Éppen akkor, amikor már rendeződni látszottak mindazok a tár249