Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

8. Köncsög (Kempcegzalas, Kempchezallas, Kenchekzallasa): 1436, 1469, 1475, 1509, 1559, 1562, 1580, 1590.. Kun személynévi eredetű: ’nadrág’. Kapitányai Köncsög ispán nemének Csercsi ágából kerültek ki. A 16.század elejére átkerül a Kecskemét-szék szervezetébe. Ma Helvécia része. 1967-ben Ágasegyháza és Köncsög közigazgatási határán, közös vasútállomásuktól északra elterülő dombháton falura és templom körüli temetőre utaló középkori kerámia és embercsont törmelék került napvilágra mélyszántás során. Problémát jelenthet, hogy esetleg Ágasegyháza (lásd ott) Szabó Kálmán által részben már feltárt maradványiról is lehet szó, bár utóbbit a szerző térképe határozottan nyugatabbra helyezi.372

9. Jakabszállás (Jakabzallasa): 1342-43, 1407, 1447, 1452, 1457, 1546, 1559, 1562, 1570, 1580, 1590. Már keresztény névadású, de kun típusú szállásnév. Kapitányságán a Csertánok hatósága alá került Iloncsuk nemzetség Buthemer úri nemének ágai - Thetel és Eremen ág - osztoztak. Ma is létező helység. Jelenleg nem azonosítható helyén a 30-as években Szabó Kálmán folytatott feltárásokat (telep anyag, házak). Kérdés, hogy Kunszállás-Fülöpjakab (Alkotmány TSZ) néven ismert lelőhely (Jakabszállás-Kiskunfélegyháza összekötő út északi oldalán) 1979-ben észlelt szórvány középkori leletjelenségei összefüggésbe hozhatók-e vele.373

10. Bugac (Bugaz, Bwgachhaza, Bugaczhaza): 139lk., 1451, 1465, 1469, 1570, 1580, 1590. Kun személynévi, esetleg földrajzinév eredetű: ’torok, gége, két halom közti szoros’. A szállás neve őrizte meg egyben a kapitányi család nevét is. Ma is létező helység. Területén a 30-as években Szabó Kálmán folytatott ugyan feltárásokat. Azonban ennek ténye ismert csak térképéről, sem helye, sem jellege (temető, telep?) és kora (Árpád-kor, középkor?) nem állapítható meg pontosabban.374

11. Szánk (in descensu Scancscalasa, de descensu Zankzallasa): 1451, 1465, 1570. Kun személynévi eredetű: ’madártrágya’. Kapitányai a Kalas családból kerültek ki. Ma is létező helység. Helyét az 1451-es határjárás nagyjából lokalizálja, s megemlíti Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát. A 30-as években Szabó Kálmán folytatott Szánk területén feltárásokat (telep anyag, házak). Helyét újabban Gallina Zsolt azonosította, a Kápolna-dűlőben.375

12. Majsa (Maywsa, Mayasya Istwanzallasa, Mayasya Istvanzallasa, Mayas- balaszallasa, Maywszallasa, Majoszallasa): 1436, 1457, 1473, 1475, 1493, 1570. Már keresztény névadású, de kun típusú szállásnév. Kapitányai a Majsai Tóth családból kerültek ki. Ma Kiskunmajsa. Területén a 30-as években Szabó Kálmán folytatott ugyan feltárásokat, azonban ennek sem helye, sem jellege (temető, telep?) és kora (Árpád-kor, középkor?) nem állapítható meg pontosan. Talán a belterülettől délkeletre fekvő Marispusztával lehet azonos, ahol 1989-ben középkori templom és temető (alapfalak, sírok), valamint az északról szomszédos dombháton a falu nyomaira (házhelyek, gödrök, gazdag kerámia és kályhaszem anyag) bukkantak. A templom maradványait 1993-ban V. Székely György és Pálóczi Horváth András tárta fel.376

242