Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

Miután Herberstein oroszországi küldetése során hosszasan időzött a kipcsak nyelvű tatárok (az Aranyhorda maradékai) között, és azoknak szokásaival, nyelvével is foglalkozott, megállapítása több, mint figyelemre méltó!364 Már aló. század közepén olyan alapvető nyelvészeti megállapításra jutott, mely végeredményben századunk kutatási eredményeivel is összhangban áll.

A HALAS-SZÉKHEZ TARTOZÓ KUN SZÁLLÁSOK (Adattár)

1. Balota (Balthaszallasa): 1493, 1570. Neve kun személynévi eredetű: ’balta'. A kun szállásnévadási szokások ismeretében felvethető, ámde nem bizonyítható az 1423-ban szombatszállási (ma Szabadszállás) kun kapitányként szereplő Baltha fia Lajos családjához való részbeni kötődése. Nem tartozik a Majsák által uralt szállások közé, azokkal csupán határos. Ma is létező helység. 1892-ben innen került a Magyar Nemzeti Múzeumba a kiskunhalas-balotapusztai lelet néven híressé vált, előkelő kun nő 13.század harmadik negyedére keltezhető, pogány rítusú síregyüttese. A szállás helyére és régészeti emlékeire vonatkozó adatok részletesen ismertetve a főszövegben.365

2. Harka (Harka): 1451, 1465, 1560, 1570. Nyelvészeink kora Árpád-kori magyar helynévként határozzák meg, aminek fennmaradása kunok közt továbbélő magyar népességet is j elezhet. Később vélhetően kun szállás, 1451 -ben a kun Halasszék bírája ítél itteni előkelő, talán kapitány, Nagy István /Stephanus Magnus/ perében (Györffy Gy. és Nagy Szeder I. is ezen a véleményen). Harkakötöny néven ma önálló község déli része. A szállás helyére és régészeti emlékeire vonatkozó adatok részletesen ismertetve a főszövegben.366

3. Kötöny (Kethenzallasa): 1493, 1560, 1570, 1578. Kun személynévi eredetű: ’far, ülep’ - Tóra termett’ értelemben. A szállás nevének Kötöny kánhoz való kötését cáfolja kapitányi családjának 15. században is élő neve: Ketthen. A két név véletlenszerű egybeeséséről lehet szó, archaikus névdivat eredményeként, ami a családi leszármazással nem magyarázható. Harkakötöny néven ma önálló község része. A szállás helyére és régészeti emlékeire vonatkozó adatok részletesen ismertetve a főszövegben.367

4. Tázlár (Tazlarzallas): 1429, 1560, 1570, 1578. Kun archaikus nemzetségi- ágnévi eredetű, jelentése: ’Tarék, Kopaszék'. Jellegzetes neve ellenére problémát jelenthet, hogy középkori említésekor (1279. évi említés bizonytalan) itteni királyi jobbágyok szerepelnek. Györffy György kunnak tartja, a nem ide illő terminológiát társadalomtörténeti változásokkal magyarázza. Ma is létező helység. A belterülettől északkeletre, a Lázár-tó déli oldalán, a Templomhegy, Pusztatemplom lelőhelyen vélhetően Árpád-kori előzményeken létesült, középkori templomos faluhely ismert. (Területi szóródása alapján gyanítható, hogy ugyanezen falu részleges nyomai

240