Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

kerültek elő Szabó-sík, Vigyázó erdő, „Sziget”-Horváth István tanyája lelőhely- névvel is.)368

5. Bocsa (Boychazállás, Boychazallasa, Baychascalasa): 1436, 1451, 1469, 1475, 1509, 1559, 1560, 1570, 1578. Kun személynévi eredetű: ’gazdag, úr’ szó képzős alakja. Kapitányai Köncsög ispán nemének Csercsi ágából kerültek ki. Ma is létező helység. A belterülettől keletre, a Gáspár alsósoron Árpád-kori előzményeken létesült, nagy kiterjedésű középkori falu nyomai ismertek. Már Pesty Frigyes is említi, a centrumában fekvő Templomdombot (templom és temető) Szabó Kálmán 1937-ben régészetileg kutatta, kunokra utaló, gazdag emlékanyagot hozva napvilágra. A település további részletei Kőrös föld, Gáspár György szőlője néven is nyilvántartásba kerültek később. További kutatásokat igényelne, hogy innen északra, a Gáspár felsősoron (Csengődi ÁG. szőlője) észlelt középkori településmaradványok ugyanezen település felső végpontját jelzik vajon, avagy önálló településként értékelendők? A viszonylag nagy távolság az utóbbit látszik jelezni, ebben az esetben talán felvethető, hogy a középkor folyamán a kun szállás település-ket- tőződésen esett át (ruralis közösség és a függő kapitányi elemek szétválása?). Említést érdemel a Zsikla-szőlőben előkerült 14. századi bronz körmeneti kereszt is. Lelőkörülményei kincsként való földbe rejtésre utalnak, az ellenőrző régészeti terepbejárások sem itt, sem a tágabb környéken nem észleltek települési nyomokat. Bodoglár középkori helyrajzának elemzése kapcsán (lásd főszöveg) már említésre került Fischerbócsa-Faragó tanya lelőhely, Árpád-kori előzményeken létesült, középkori falu maradványa. Utóbbi a később részben Bocsa határába olvadt Fejérfölddel látszik azonosíthatónak.369

6. Kaskantyú (in descensu Kachkanchiw): 1469, 1560, 1570. Kun személynévi eredetű: ’szökevény, menekült’. Egyértelmű címzés hiányában csupán sejthető, hogy kapitányai a Zily családból kerülhettek ki. Ma is létező helység.370

7. Orgovány (Orboganzallassa, descensus Orgowan): 1411 (?), 1436, 1509, 1546, 1559, 1562, 1580, 1590. Kun földrajzinév eredetű: ’orgonás’. A szállás neve őrizte meg egyben a kapitányi család nevét is (1436). Ma is létező helység. Szabó Kálmán már a 30-as években folytatott itt Árpád-kori és a kun periódusba tartozó középkori település feltárásokat. Problémát jelent azonban visszaazonosításuk: térképén három orgoványi lelőhely is szerepel, pontosabb kor- és helymegjelölés nélkül. Egyikük lehet a 60-70-es években ismertté vált Kápolna nevű határrész Árpád-kori eredetű középkori templom- és temetőhelye (kőépület maradványai, övveret, gyűrűk, kerámia, továbbá távolabb 50 éremből álló pénzlelet a Zsigmondtól Mátyásig teijedő időszakból). A kun nyelvemlékként is érdekes Kargala határrészen (Pockodi-tanya) 1976-ban II. Lajos korabeli éremlelet (1521-1526) került elő, de település nyomára a közelben nem bukkantak.371

241