Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

lényegében ugyanazon területre vonatkozó különféle elnevezések nem csupán a különböző időpontokban (több mint 100 év alatt) gyűjtött adatokra utalnak, de a faluhely viszonylag nagy kiteljedését is jelzik, mely mai beépítettsége folytán már csak elszórt, apró foltokban észlelhető. Centrumában templom körüli temetőre utaló kőomladék, több rétegben temetett sírok voltak megfigyelhetők. A kísérő leletek alapján Árpád-kori faluhelyen létesült 14-16. századi településmaradványról van szó, melyet a helyszínen lelt kerámián, vaseszközökön és egy gyűrűn kívül Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária, Zsigmond, Albert és Hunyadi Mátyás pénzei kelteznek. A helyszínen 1961-65 között Horváth Attila, Vorák József végzett hitelesítő feltárást, a település további nyomait Kőhegyi Mihály észlelte a közeli AKÖV-telepen. Újabb részleteit Gallina Zsolt térképezte fel.153 Külön is kiemelendő a temető területén talált tatárjáráskori pénzlelet. Felmerül a kérdés: sírba tett pénzes zacskóról van szó, avagy az 1241. évi tragédia egyik menekülő, s javaiért már visszatérni nem tudó áldozata rejtette el a templom kertjében? Az elmulasztott pontos megfigyelések a résztelepülés korszakváltásának igen fontos dokumentumát tették örök találgatás tárgyává. (1., 3., 14., 25., 26. lelőhelyek)

A Templomheggyel szemben, a Halas-tó keleti partján elterülő Tabánban (6. kép

4. ) került napvilágra 1810-ben Kecskemét 14. századi pecsétje,154 mely H. Kolba Judit feldolgozása révén155 a régészeti szakirodalomban közismert. A városrész legmagasabb pontját jelentő Piac-hegy részbeni elhordásakor - a mai Zerge és Hunyadi utca környéke - Révész György feljegyzései szerint számos csontváz került napvilágra. Ugyanitt, a Huszár u. 14. sz. telken 1971-ben középkori, s fölötte újabb, részben hódoltságkori településmaradványok kerültek feltárásra (árkok, gödrök, gazdag kerámiaanyag és iparos műhelyre, pontosabban vasolvasztásra utaló salakrögök). A Magyar Nemzeti Múzeum részéről leletmentést végző Fodor István jelentése szerint az Árpád-kori előzményeken létesült (cserépüst) újabb település maradványai a 14-17. századra keltezhetők.156 (2., 22. lelőhelyek)

A tabáni lelőhelytől kb. 1,5 km-re keletre, a Római kát. temető délkeleti sarkánál (mai Dobó és Szuper Károly utcák tája) - a már a múlt században is Kápolnahely néven ismert területen (a Templomhegyhez hasonlóan igen „beszédes” helynév) - Árpád-kori előzmény nélküli, 14-16. századi, a pénzek alapján talán a 15 éves háború idején elpusztult településhez tartozó temető maradványait dúlták fel. (6. kép

5. ) A leletek közt Révész György egy rendkívül jellegzetes Anjou-kori lelettípust - lapos, kerek, aranyozott ezüst csatot - említ vésett körirattal, továbbá madár vésetű fejes gyűrűt. A kísérő pénzek Nagy Lajos, Zsigmond, I. Rudolf veretek157 (24. lelőhely)

A tabáni lelőhelytől kb. 800-1000 m-re északra, a mai Szilády Áron utca több pontján 14-17. századi településnyomok jelentkeztek.158 (6. kép 6.) A Szilády Áron utca 2. sz. telken álló Ref. templom a műemlékjegyzékekben szereplő barokk műemlék, hódoltságkori, 17. századi maggal159 (korábbi, esetleges 14-16. századi előzményeit csak régészeti hitelesítés döntheti el). A helyi hagyományok és a

201