Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt
követeléseket és kivetéseket - az 1570. és 1578. évi defterből jól megismerhető, a mezőváros magyar adóztatásáról semmit sem tudunk. Pusztán egy negatív „bizonyítékból” következtethetünk arra, hogy a Paksy család, amely eszerint rendelkezett annyi erővel, hogy a jogkövetelőket elriassza, rendszeresen adóztatta. Abból, hogy Halas nem tűnik fel az egri vár occupata boná-i (erővel a várhoz foglalt falvak és városok) között, jóllehet az az egész Kiskunságot rendszeresen és módszeresen adóztatta.53 Visszatérve a kiindulóponthoz: végül nem találtunk választ arra a kérdésre, hogy Prépostvári miért minősítette hódoltsági „fő városnak” településünket, hiszen az a XVI. század dereka táján minden jel szerint még meglehetősen bizonytalan lábakon állott, s utóbb is legfeljebb a gyenge közepesnek számító mezővárosok közé zárkózott fel.54 Mivel azt a magyarázatot, hogy a vicegenerális rosszul ismerte a hódoltsági viszonyokat, bízvást kizárhatjuk, nyilvánvaló, hogy Halas neve vagy valamilyen kirívó konkrét eset, esetleg a halasiak által neki nyújtott személyes segítség okán kerülhetett a számára túlontúl előkelő „társaságba”. * * * Mivel a XVI. század a reformáció látványos előretörését hozta - az ország lakosságának jóval több mint 80%-a valamelyik protestáns felekezet híve volt -, joggal felvetődik a kérdés: milyen vallású volt az újjátelepült Halas? Ennek eldöntéséhez pillanatnyilag egyetlen fogódzónk van: Miskei György feljegyzéseinek azon része, amelyben hosszadalmasan beszámol egy fiatal szegedi polgárnak, Csütörtök Lászlónak és társainak az eperdi pusztán történt megtámadásáról, meggyilkolásáról és a halasi templomban való 1575. október 21-i eltemetéséről.55 Amennyiben bebizonyosodnék, hogy a Szeged történetében komoly szerepet játszó Csütörtök család katolikus volt, úgy a halasi templomot is katolikusnak, ha protestáns, protestánsnak minősíthetjük. (Szeged ugyanis nincs olyan messze Halastól, hogy - amennyiben az utóbbi „nem megfelelő” vallású lett volna - a holttestek hazaszállítása gondot okozhatott volna. így sem értjük, hogy miért Halason helyezték örök nyugalomba.) Szeged lakossága nagyobbrészt megmaradt atyái vallásán, védelmezte és támogatta a településen maradt obszerváns ferences rendházat, lakói közt azonban akadtak kálvinisták, sőt az 1580-as évek elején unitáriusok is. A Csütörtökök vallási hovatartozásáról egyelőre semmit sem tudunk, mivel azonban a bejegyzéseket tartalmazó kötet Miskei egyik leszármazottja, Miskei Pál Ferenc-rendi szerzetes hagyatékából került a szegedi ferences könyvtárba, inkább arra gyanakodhatunk, hogy a halasiak - legalábbis nagyobb részben - katolikusok voltak.56 A Duna-Tisza köze újabb pusztulása a „tizenötéves háború” harmadik évében, 1596-ban következett be, amikor is - Hartyányi János pest-solti alispán, egyben adórovó - jelentése szerint a tatárok egészen Ónodig hatolva teljességgel feldúlták a hódoltság ezen részét. Tudomása szerint rohamukat mindössze a három város 327
