Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt
450 [akcsét] adnak. Adóbevétel: 450 [akcse]. Vadkert puszta, defteren kívüli, tartozik a nevezetthez. A nevezett falu közelében, Doma Ferencs és Balás János, Sármégy falu lakói és Csertő Kelemen, Csertőház falu lakója birtokában van. Évi átalányösszegben a legeltetési illeték címén 450 akcsét adnak. Adóbevétel [...]: 450 [akcse], Fejérdtó puszta, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez. Adorján Gáspár és István Gergel a nevezett faluból [Hantokából] birtokolja. A nevezett pusztán szállások vannak, és legeltetési illeték címén évi átalányösszegben 350 akcsét fizetnek. Adóbevétel [...]: 350 [akcse]. Fejírföld: az 1560. évi összeírásban nem szerepel. Pokárd puszta, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez, a nevezett falu [=Homokmégy] közelében, s ennek népe műveli meg és tizedeit megadja. S nevezett faluból Zádori János, Miskei György, Gál György, Káli János és Tomka Pál nevű hitetleneknek szállásaik vannak [...], ahol marháikat taiják. A rét legeltetéséért az illeték [...]. Évi átalányösszegben 155 akcsét fizetnek. Adóbevétel (haszil) 1345 [akcse]: búzatized 50 kile=600 [akcse], az öt szállás, egyenként 155 [akcse], ill. 900 [akcse], len- és kendertized 50 kile=45 [akcse]. Balota: az 1560. évi összeírásban nem szerepel.” A bennünket érdeklő pusztákon - halasi Kalocsai Istvánt nem számítva - 1560- ban 19 gazda osztozott; közülük 8 található meg Halas két összeírásában vagy azok egyikében (36,8%), 4 esetben pedig azonos „vezetéknevű” személyt találunk Halason (21%). * * * Az eredmény olyan meglepő, hogy a termelés szférájának bemutatását megszakítva - már-már a végleges megoldás reményével - kénytelen vagyunk visszakanyarodni a fentiekben többé-kevésbé már lezártnak vélt, alapvető településtörténeti kérdésekhez. 1560-ban a Halas faluból való Kalocsai István szentdemeteri szállásainak emlegetése tűnik fel.38 Ez egy rendkívül kicsi - mondhatni: jelentéktelen - Halasra utal, amely nem tudott beleszólni a környezetében található pusztákért való küzdelembe. Pedig a majdani pusztáin osztozó települések közül csak Foktő látszik komoly és expanzív településnek (284 háné), a többiek közül egyik sem érte el az 50 hánés nagyságrendet: Csertőháza 27, Hantoka 34, Homokmégy 41, Kis- és Nagykál (együttesen) 44, Kecskemégy 11, Kozmó 11, Sármégy pedig 36 hanéval szerepel az 1560. évi defterben,39 Következésképp: Halas még a 10 háne körüli településekkel szemben is alig volt versenyképes, ami annyit jelent, hogy - miután a háztartásfő- és az állami adófizetésre is kötelezhető háne-szám ekkor gyakorlatilag már egybeesett - Halas össznépessége nem érte le a száz főt sem. Rendkívül élesen kirajzolódik Halas jelentéktelensége, ha helyét megkeressük a kalocsai és solti náhijéban pusztákat használó helységek „rangsorában”: (Kurzivál- va a később Halassal kapcsolatba került helységek.) 7 pusztán birtokolt 6 pusztán birtokolt 4 pusztán birtokolt 3 pusztán birtokolt 2 pusztán birtokolt 1 pusztán birtokolt Homokmégy Kalocsa és Csanád Dunapataj, Csertőháza, Csorna Fájsz, Kecskemégy és Sármégy 8 falu, köztük Foktő és Hanik 30 falu, köztük Halas, Kál és Kozmó40 321
