Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt

Kernén Mihál birtokában. Az általuk müveit helyek után megadják a tizedet a fold urának. Bevétel: 1310 [akcse]. Búza 60 kile=840 [akcse], kevert 40 kile=320 [akcse], széna- és legelőadó 150 [akcse].

Szentdemeter puszta, nem szerepel.

Tázlár puszta. Tartozik a nevezetthez], [Fölötte:] Kincstári Kecskemét városából Nagy Ferenc és Kara Bemád kezén.] Szállás- és legelőadóból, átalányban, a sáhi [uralkodói] dzsizjével együtt, bevétel készpénzben: 1000 [akcse].

1578

Bocsa puszta. Tartozik a nevezetthez]. Zádori Bertalan szállása, Zádori Miklós szállása, Katalin Istvánnal, aki a n[evezett] fia, szállása. Bevétel: szállásadóból és másból 3000 [akcse].

Göbölpuszta. Halas város helyén. Tartozik a n[evezetthez]. Kerek Mihál szállása, Varga Petör szállása, Polgár Mihál szállása, Halas Imre szállása, Sövén* Lőrinc szállása. Bevétel: szállásadóból és más legelőből 2500 [akcse]

Ivánka falu [sic!] Halas város helyén. Bevétel: tizedből és adókból 2900 [akcse].

Harka puszta. Balázs Tomás szállása. Az említett puszta [=Szentdemeter] határában. Tartozik a n[evezetthez]. Bevétel: tizedből és adókból 12 000 [akcse].

Kördvélös [puszta]. Az említett Püski falu közelében. Fájsz város lakossága kezén. Bevétel: tizedből és adókból 350 [akcse],

Recske puszta: nem szerepel.

Salgó puszta. Hilje falu közelében. Fájsz városából Kun Bálind és Halas városából Kémén Mihál birtokában. Tartozik a nevezetthez]. Bevétel: tizedből és adókból 1310 [akcse].

Szent-Dimitre puszta. Halas város lakói közül Csertő Kelemen birtokában. Tartozik a n[evezett- hez], A budai nagyúri kincstár bevétele: készpénzben, évente 1450 [akcse],

Tázlár puszta. Bocsa puszta helyén. Tartozik a n[evezetthez]. Szakái Mátyás szállása, Böke* János szállása, Torma András szállása, Kara Sebestyén szállása, Zsoldos Balázs szállása, Bemád* Pál szállása, Tót Miklós szállása, Szente* Mihál szállása. Bevétel tizedből és adókból 1850 [akcse].

A Halas lakói által használt pusztákat visszakereshetjük az 1560. évi szegedi szcműksáAr-összeírásban is (amelyben maga Halas - mint emlékezhetünk - nem szerepel). (Kurzívval az utóbb, 1570-ben és 1578-ban halasiként szereplő gazdák és családnevek):

Ivánka puszta, defteren kívül, üres és adófizető nélküli, tartozik a nevezetthez. Adóbevétele (haszil'): 70 [akcse]. Szénatized a Kolonpó rétről, tartozik a nevezetthez: 70 [akcse].

Szentdemeter puszta, defteren kívül, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez, Bóka Ferenc, a nevezett faluból [Karácsonból] és Kalocsai István, Halas faluból birtokolja, s szállásaik legeltetési illetékét évi átalányösszegben adják meg. Földesúri adóbevétele [...]: 500 [akcse],

Harka puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez, Barátnak Filep, Kozmó falu lakosának birtokában. Adóbevétel [...] évi átalányösszegben: 400 [akcse].

Bocsa puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli, tartozik nevezetthez, Palkó Márton, Kecskemégy falu lakosa birtokában. Adóbevétel [...]: 1000 [akcse]: Búzatized 60 (kile)=720 [akcse], réttized ára 40 [akcse], kétszerestized 40 kile=240 [akcse].

Kötön puszta, defteren kívüli, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez [=Foktőhöz], Istvánfi Mihál, Csertőház falu lakosának birtokában. Adóbevétele [...] 150 [akcse].

Salgó 1560-ban még lakott volt: 6 dzsizje- és fajpuadó-fizetővel írták össze (köztük van az 1570- ben és 1578-ban a helyet pusztaként bérlő Kernén Mihály).

Ebben az összeírásban a később Halas határába olvadt puszták közül is külön regisztráltak néhányat:

Karapái puszta, üres és adófizetők nélküli, tartozik a nevezetthez, a nevezett Sármégy falu közelében, Kovács Lőrincs és Berecski Gergel, akik Sármégy falu lakói, és István Mihál, Csertőház falu lakója birtokában; szállások vannak rajta .... Évi átalányösszegben a legelőhasználati illeték címén

320