Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
szerint - Szeged 1642. évi pusztajegyzékében tűnik fel először.218 Középkori helynévként való beszámítását a környék 1626 utáni újranépesülése így kérdésessé teszi. Zsana (Gyarmanszállás?) Zsana-Templomhegy (Gyevi föld, Borbényi föld) nevű határrészén a múlt század óta ismert, régészetileg beazonosított, Árpád-kori előzményeken létesült 14-16. századi templomos faluhely található.219 (7., 9. kép) (V.ö. V. Székely György fejezetével) A vele kapcsolatban felvetett középkori Zsana településnév nem tűnik elfogadhatónak, mai ismereteink szerint még a hódoltságkori írott forrásokban sem tűnik fel. E vélhetően szláv eredetű, de pontosan még nem tisztázott helynév220 csak igen későn, az 1699. évi kamarai határösszeírásban jelenik meg először.221 Inkább óvatos kérdésként, mintsem biztos állításként azért megfogalmazható: esetleg a máig nem azonosítható középkori kun Gyarmanszállással van dolgunk. Ennek lehetőségét a Gyarman és Majsa kapitányi családok szoros vérségi kapcsolatai és azonosítható szállásai megengedik. Gyarmanszállás 1436. évi említésekor Ötömös és Asszonyszállás (a mai Kígyós és Pusztamérges területe) társaságában szerepel, (lásd: kun szállások adattára) Kiskunmajsa-Tajó, Pap széke A Pap széke nevű határrészen, a bodoglári Kőhalom közelében Árpád-kori előzményeken létesült 14-16. századi templomos faluhely (V.ö. V. Székely György fejezetével) ismert a múlt század óta.222 (142-143. lelőhely) Vélhetően e területtel azonos az 1961-ben, Vorák József által Nemzeti Múzeumba juttatott jelentésében szereplő lelőhely (Csöndes- és Farkas tanya, Állami Gazdaság foldj e-Sztalinyec barázda),223 melyet egyúttal a V. Székely György által leírt, ismeretlen lelőhelyűnek tartott, de ugyancsak 1961-ben múzeumba jutott Árpád-kori leletek származási helyeként is azonosíthatunk. Az Árpád-kori bográcsokkal ugyanazon leltári egységbe sorolt bizonytalan korú leletek mellett (vaslándzsák, lópatkó, nyílhegyek) több 14-16. századi fazékperem- és aljtöredék is a halasi gyűjteménybe került innen.224 (10. kép) Tajó esetében felvethető, hogy középkori eredetű helynév, első ma ismert írott említése Szeged 1570. évi pusztajegyzéke.225 Kiskunmajsa-Bodoglár (Fejérföld és Bodoglárszállás?) A bodoglári Kőhalom ugyancsak a múlt század óta ismert, s Gallina Zsolt jóvoltából nemrégiben beazonosított templomos faluhely. Gallina Zsolt a templomot föltárta.(126., 129. lelőhely) Ennek alapján derült fény arra, hogy a települést - a szórványos leletek alapján - a 13-15. század folyamán lakták.226 Valószínűleg e középkori településhez köthető, egyben annak 15. századi pusztulását is megerősíti 211
