Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
dulást adó sorok: „Füzes. Komáromi-föld? Törött kard, aczél Sarkantyú, Sárga Réz foglaló, három szegletit cserép edény /szemes kályha háromszögű orom tagozata - H.G./. IV. Béla és Sigmond?” Vélhetően ugyanezen lelőhelyről származik néhány Kun László, III. András, Mária veret is.212 A 17. századi visszanépesülés jeleként, egyben a Bikádi-foldön lelt mázas edénytöredékekkel összhangba hozhatónak tűnik néhány ugyancsak füzesi lelőhelyről származó II. Rudolf, II. Mátyás, II. Ferdinánd és Lipót érem. Miután Füzes 1543. évi előfordulását Nagy Szeder István az azonos nevű Zenta-vidéki településre tartotta inkább elfogadhatónak,213 s a Halashoz köthető Füzes először csak a Szegedhez tartozó puszták 1642. évi jegyzékén tűnik fel, középkori falunévként való elfogadása kérdéses.214 Balotaszállás (Baltaszállás) Balota mai területén több, gyakran Árpád-kori előzményeken létesült, nem ritkán templomos középkori faluhely is ismert, többnyire már a múlt század óta. A szak- tudományi elvárásoknak megfelelő régészeti beazonosításuk első lépései ugyancsak megtörténtek.215 (V.ö. V. Székely György fejezetével) Egyikük a Felső-Balotán elterült Eresztői-, ill. Balotai strázsa, Gyenizseföld, II. Lajos dénárjaival keltezve. Itt Árpád-kori előzmény és templom léte nem igazolható a településen (156., 158. lelőhely). A következő Balotaszállás-Kőhalom és környéke, Árpád-kori előzményekre települt, templomos középkori faluhely (155., 168., 181., 182. lelőhely). Balotaszállás-Templomhegy - a mai Halász- ill. Bá- nóczky-tanya mellett (191. lelőhely), továbbá a Négyeshatár - Kőhatár, Öttömösi Kőhalom (167. lelőhely) ugyancsak . Felmerült a gyanú, de ma még régészeti adat nem bizonyítja a balotai Zöldhalom esetleges hasonló jellegét (190. lelőhely). E szokatlan lelőhely-bőség ma még megoldhatatlan gondokat okoz a kutatásnak. Nem dönthető el ugyanis egyértelműen, hogy melyikük azonosítható az 1492. évi középkori oklevélből is ismert kun Baltaszállással, (lásd: kun szállások adattára). A többi lelőhely magyar falu vagy kun szállás voltának megállapításához semmilyen írott vagy térképi adattal nem rendelkezünk. Ugyancsak nyitott kérdés még a híres Balota pusztai előkelő kun asszony sírjának - melyről korábban már bőséggel esett szó - előkerülési helye. (6-13. színes kép) A legfrissebb levéltári kutatások nyomán azt már tudjuk, hogy a lelet 1892 augusztusában, Szilágyi Antal földjén látott napvilágot.216 (192. lelőhely) Eresztő A határrész Pusztamérges felé eső részén, Kőhalom néven - csupán Révész és Pesty feljegyzésiből - Árpád-kori előzményeken létesült középkori templomos faluhely ismert. (V.ö. V. Székely György fejezetével) Régészeti visszaazonosítása még nem történt meg. E sorok írója nem tartja elképzelhetetlennek, hogy voltaképpen a zsanai Kőhalomról217 van szó (145. lelőhely). Eresztő - mai ismereteink 210
