Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 4. V. Székely György: Árpád-kori települések a történeti Halas határában
valók, egy idomtalan régi kulcs stb. melyeknek nagy része a halasi főiskola régiségtárában látható. ”15 A két világháború között Kiskunhalas történetét feldolgozó id. Nagy Szeder István a korábbi leírások ellenére kétségbe vonta egy középkori templom létezését a Templomhegyen. Mint írja: „Ahhoz, hogy ezt a dombot tekinthessük a régi templom helyének, meg kellene ott találni a templom alapjait s körülötte a város régi temetőjét, egy-két csontváz feltalálása nem elegendő. ”'6 Évtizedek múlva, az 1960-as évek elejétől vannak újabb adataink a Templomhegyen előkerült leletekről. 1960-ban a Templomhegy D-i szélén folytatott építkezés során csontvázak kerültek elő. A helyszíni szemle során Horváth Attila kora vaskori leleteket talált, és a csontvázak korát középkorinak határozta meg. A terület É-i szélén, a darálómalom közelében található bevágásban több gödör foltját figyelte meg. Ezek hamus kitöltéséből kevés állatcsontot és hullámvonalas díszű cserepet, valamint néhány bográcsperemet gyűjtött.17 1961 elején a Templomhegyen folyó intenzív földmunka és az építkezés során újabb sírok és edénytöredékek kerültek elő. A helyszínelést végző és a megtalált leleteket összegyűjtő Vorák József jelentése szerint a földmunkák közben több helyen tüzhelymaradványokat is találtak.18 Még ugyanebben az évben Kőhegyi Mihály középkori falu maradványaira figyelt fel és egy feldúlt ház nyomát is észlelte.19 1964- ben a Templomhegynek nevezett dombvonulat egy részét a Harangos-tó kiszáradt medrébe hordták. A domb közepén folyó bányászás során téglaépület maradványaira bukkantak, de a helyszínt megtekintő Vorák József szerint valószínűtlen, hogy ezek egy középkori templom maradványai lettek volna. A bolygatott területen talált, terméskőből épített kemence maradványának korát és rendeltetését a helyszínelőnek nem sikerült egyértelműen tisztáznia. A területen szórványként középkori őrlőkő alsó része és középkori tégla került elő.20 1965- ben a Templomhegyen folytatott talaj egyengetés során három, téglából épített kemence maradványa került a felszínre, melyet Vorák József vasolvasztó kemencéknek határozott meg, de azok korának megállapításával adós maradt.21 A kemencéktől К-re egy szabályos formájú, 380x320 cm-es lakóház nyomot figyelt meg, egyik sarkában cseréptöredékekkel kirakott aljú kemencével. A szűkszavú leírás alapján ez minden bizonnyal egy Árpád-kori földbe mélyített ház lehetett.22 A területről később is került szórványos Árpád-kori leletanyag a Thorma János Múzeumba.23 Úgy vélem, hogy a fentebb idézett megfigyelések és az itt előkerült leletek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Templomhegyen létezett település az Árpád-korban. Templomát és a körülötte elhelyezkedő temetőt a sírok között talált pénzlelet a 13. század első felére keltezi. Ugyanezt a feltételezést erősítik meg a közelmúltban végzett kutatások is. A város DNY-i szélénél található Templomhegytől DNY-ra, Dong-értől NY-ra 150 m-re (25. lh.) 1997 tavaszán kevés Árpád-kori és több késő középkori edény133
