Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 4. V. Székely György: Árpád-kori települések a történeti Halas határában
töredék került elő.24 A Gallina Zsolt vezetésével folytatott terepbejárás során középkori templomra utaló nyomot nem találtak, ami részben a korábbi földhordással, részben a terület mai beépítettségével magyarázható. Ugyanekkor a Templomhegytől DNY-ra 200-250 m-re (26. lh.) egy ÉNY-DK irányú dombháton durva anyagú, kavicsos soványítású, kézzel formált kerámiatöredékeket, Árpád-kori bográcstöredékeket és késő középkori edénytöredékeket gyűjtöttek.25 A Templomhegytől DK-re, kb. 300 m-re fekvő Lángihegyen (14. lh.), az ÉNY- DK irányban hosszan húzódó dombháton, kb. 80-150x300-350 m-es területen őskori és szarmata kori kerámiatöredékek mellett, kézzel formált, durva anyagú, kavicsos soványítású, népvándorlás kori(?) edénytöredékek, Árpád-kori bográcstöredékek és késő középkori cserepek kerültek elő.26 Kiskunhalas, Felsőkistelek A város belterületétől É-ra, kb. 1 km-re, a Sóstó D-i partján a tó és a Járó szék között található a Zöldhalom (27. lh.). Ezen a területen már a múlt században is kerültek elő különféle leletek. Révész György feljegyzése szerint.: „A Sóstó melletti Zöldhalom, ott IV. Béla, Kun László, Salamon, V István ezüstpénzek és kun-tatár pénz is találtatott. A halom szántva lévén, mész közötti csontok, s kövek, csillámpala, négytollú vasbuzogány, lukas kulcs fazávárhoz készült, - találtatott, hihetően kunhalom lehetett. Gyárfás István ugyanerről a lelőhelyről - minden bizonnyal Révész jegyzetei alapján - hasonló leleteket említ.28 Pesty Frigyes helynévtárában: „Zöldhalom - a nagy Sóstó közelében a Lehöczök szántó földjei közé eső nagy halom, már 1753-ban említtetik kövek és csontok találhatók rajta. ”29 A tó és a Járó szék közötti kiemelkedésen 1975-ben földhordás közben sírok kerültek elő. A Biczó Piroska vezetésével folytatott leletmentésen 96 sírt tártak fel.30 A leletmentés során feltárt temetőrészlet csak egy kisebb részét - mintegy harmadát, negyedét - alkotja a teljes temetőnek. A halom tetejéről az erózió és a mezőgazdasági művelés következtében már hiányoztak a sírok, és az egykori templom maradványai sem kerültek elő. A sírokban talált kevés ékszer: S-végű és sima hajkarikák, filigránkosaras fülbevaló, gyűrű, Árpád-kori temetőink jellegzetes emlékanyagát alkotják.31 A feltárt temetőrészlet korát a sírokból előkerült két pénz a 12. századra keltezi.32 A leletek alapján az ásató a temetőt all. század második felében induló templom körüli temetőnek határozta meg.33 Az Árpád-kori temető leletmentése közben Biczó Piroska a temető szélének közelében egy Árpád-kori házat is feltárt.34 A ház betöltéséből előkerült leletanyag (cserépbográcstöredékek, vastárgyak) és a helyszínen tett topográfiai és stratigráfiai megfigyelések alapján az ásató az objektumot a 12-13. század fordulójára keltezte.35 A szakszerűen végzett és 134
