Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 3. Wicker Erika: A Halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig

tozó - 14 aranyrozetta, aranyszalagocska, vaskengyel stb. jutott napvilágra. Bár a sír fölszerelési tárgyainak csak egy hányada került meg, így is világos, hogy pillanatnyilag e sírt a leggazdagabb honfoglalás kori női sírunknak tekinthetjük. Elsőrendű tudományos érdek volna ezért a sír mellékleteinek egyelőre letétként múzeumba került darabjait is véglegesen megszerezni. Mérlegelve a sír jelentőségét, a tulajdonos által kért 1500 Ft-os térítés méltányosnak látszik. Budapest, 1960. december 12. Dienes István muzeológus, mint a felsőbalotai hitelesítő ásatás vezetője. ”278

A minisztérium támogató válasza pontosan egy hét múlva, 1960. december 19- én született meg. Lakatos László osztályvezető-helyettes levelére Janó Ákos halasi múzeumigazgató bizonyára nagy örömmel jegyezte fel kézírással: „Az összeget postán Ván Benjáminnak megküldtük. Khalas, 1960. dec. 24. ”279

Dienes még a vásárlást megelőzően, 1960-ban leletmentést végzett a területen: „A sír feltételezhető helyén, a domb tetején ...folytattunk kutatásokat. ...viszonylag jókora felületet átkutattunk. ... megtaláltuk a feldúlt sír felszedett, majd újra elásott és akkor alaposan összedobált, összetört csontanyagát ... mindössze ...13 nagyobb ... és egy kisebb ... aranyrozetta, valamint egy - a két végén átütött - aranyszalagocska ... került elő. ” Bár találtak embercsontokat, ezek a gazdag női temetkezéshez tartoztak: újabb sírra nem bukkantunk. A feltűnően gazdag, talán

eddig leggazdagabbnak mondható női sírunk bizonyosan magános sír lehetett. ”280

A különleges és ritka lelet azonban tovább foglalkoztatta a Dienest, aki 1964-ben fémkeresővel is átkutatta a sír környékét: megkerült a sírhoz tartozó, igen jó

állapotú, bordázottra kovácsolt oldalpálcás zabola egyik fele... Újabb lószer- számveretekre, aranytárgyakra már nem leltünk, úgy látszik a mutatósabb leleteket - a sír feldúlása óta eltelt 20 év alatt - a környékbeliek nem voltak restek felszedni, így azok kezén e tárgyak végleg elkallódtak. ”281

A Thorma János Múzeumba összesen 33 tárgy került.282 Közülük 14 db préselt díszítésű arany korong (átm. 3,4^4,4 cm közötti, s. 0,6-1,45 g). Feltehetően kaftándíszek voltak (3. színes kép). Ruhadíszként szolgálhatott két ugyancsak préselt arany korong, az előbbieknél kisebbek (átm. 1,8-2 cm, sz. 0,4 g). Valószínűleg szintén a ruhát díszíthette a két arany szalag (h. 17 és 4,3 cm, sz. 0,7 és 0,6 cm, s. 2,3, ill. 0,45 g) és egy ezüst ruhakapocs (h. 5,6 cm, sz. 1 cm). A lószerszám veretéiből öt, aranyozott ezüstből készült kerek, kissé kúpos veret maradt meg (átm. 6,1-6,2 cm, m. 2-2,4 cm). Ugyancsak a lószerszám díszeihez tartozott három, szintén aranyozott ezüstből készült szíjvégszerü veret, egy nagyobb és két kisebb (h.: 8,4, ill.

6.1 és 6 cm, sz. 4,5, ill. 3,7 és 3,6 cm), továbbá két félhold alakú aranyozott ezüstveret (h. 4,4 és 4,3 cm, sz. 1 és 0,9 cm) és az egyik bronzcsat (h. 2,8 cm, sz.

3.1 cm) (4. színes kép). Vas kengyelpárjából csak az egyik darab maradt ránk. Mindezen leletek azonban csak utalhatnak arra, milyen gazdagon felöltöztetve, felékszerezve temették el az egykori előkelő honfoglalás kori nőt, s vele együtt a díszesen felszerszámozott lovat.

116