Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 3. Wicker Erika: A Halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig
foglalja össze: „... a pusztamérgesi határ közelében a halasi református egyházközség papi jövedelmi birtokán 1944 őszén egy igen gazdag honfoglalás kori női sírra bukkantak. A sír mellékleteinek egy része 1954 júniusában, a papcsalád jóvoltából leletként jutott a halasi Thorma János Múzeum birtokába. A lelőhelyen Nagy Czirok László akkori halasi múzeumvezető figyelmeztetésére Méri István járt első ízben, még 1951 évi Halas-környéki régészeti terepbejárása során.... már akkor sürgette a jelentősnek látszó sír környékének azonnali átkutatását... E munkára mégis éveken keresztül nem került sor. ... a felszínen egy olyan félholdalakú lószerszámveretet találtak, amelynek párja a múzeumba jutott anyagból volt ismeretes. A környékbeliek előadásából ugyanakkor kitűnt, hogy még a legutóbbi években is találtak a sír környékén szántáskor csontokat, sőt néha pitykéket, aranyszalagokat stb.... ” A lelőhelyet Dienes így írja le: a valamikori Kiskunhalashoz tartozó Balotapusztán, mégpedig annak a pusztamérgesi határ közelébe eső részén, vagyis Felső-Balotán volt a halasi református egyházközség papi jövedelmi birtoka...Az egykori birtoktest tanyáját, amely ... még mai is „paptanyának” nevezik... jelenleg Boldizsár András, a volt urasági gazda lakja. ” A tanyától DK-re eső homokdomb közepe táján, a legpartosabb részen bukkantak rá 1944-ben a gazdag honfoglalás kori sírra. Erre így emlékeztek a Dienes által megkérdezett helybeliek: „1944 szeptemberében, ősziszántáskor, amikor Banga György urasági cseléd négy bivallyal rendkívül (20-22 cm) mélyen szántotta a tanyával szemközti dombot, emberi koponyát rántott fel az eke. A dombról állandóan viszi-hordja a szél a homokot (sőt állítólag a hízók alá is szállítottak onnan homokot), így eshetett meg, hogy az annakidején nyilván gondosan elföldelt halott maradványa a felszín közelébe került, csontjait az eke vasa elérte. Az ottlevő és odasereglő cselédek (Banga Györgyön kívül Banka István, Rikk István és József, Kiss István, Panda Mihály) elkezdték ott a földet piszkálni és az emberi vázon kívül lókoponyát, meg lócsontokat találtak, valamint lószerszámdíszeket, vaskengyelt, zablaforma valamit... meg aranyholmit (rozettát és szalagokat). Banga György állítása szerint egy edény is tartozott a sírhoz, amelynek tetejét az eke szelte át. A váz Ny-K-i irányban feküdt, koponya37. Honfoglalás kori vaskengyel. Balota- szállás, Felsőbalota-Pap tanya (180.) TJM 61.70.33. 114
