Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)

I. RÉSZ - 5. Vorák József: Halas népe

Hazafelé az esküvőről. Janó Ákos felvétele

■ . . Kedves lányotokat most elbocsássátok,

Eddig őt mindenkor megoltalmaztátok,

Bocsássátok el, mert jelen van az óra,

Szavait fordítja mostan búcsúzóra . . .

A násznép ketté vált. Elérkezve a lakodalmas házhoz, a vőfély, ipa és napa szeretetébe ajánlva, beköszöntötte az új asszonyt, kit azok csókkal, öleléssel lányuknak fogadtak. Azután a banda rázendített az első táncra, melyet a vőlegény nyitott meg a mennyasszonnyal. Déltájban megterítették az asztalokat. A mindenütt jelenlevő, szemfüles vőfély alkalmatos percben belépett, s elmondta az asztalterítés rigmusát:

■ . . Megfőtt a húsleves, mintegy kilenc akó,

Tejfeles tormás is van egy hétre való.

Töltött káposzta is fői disznóorrával,

Ugyanennek füle ecetes tormával.

Fői a paprikáshús, pedig a javából,

Két tinót vágattam a Csáki gulyából.

Aki azt lemossa tízakós hordóból,

Keveset viszen a feje a gondokból.

Hóit a sok sütemény, mely vagyon készítve,

Annyi van e háznál, alig férünk tőle..

158