Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
I. RÉSZ - 7. Mácsai János: Az új Halas
Növénytermesztésben tehát a tsz-ek megelőzték az egyéni gazdaságokat. Viszont az állattenyésztésben 1959-ben még az egyéni gazdaságok jobb eredményeket mutathattak fel. A tsz-ek még nem rendelkeztek elegendő törzsállománnyal, és a férőhelynek is szűkében voltak. Az állatállomány alakulását az 1959. dec 31-i kimutatás szemlélteti: szarvasmarha tehén sertés koca hízó Gazdaságok db db/100 kh db db/100 kh db db/100 kh db db/100 kh db db/100 kh Tsz 413 io,— 169 6,6 941 36,8 124 00 *1 374 14,6 Egyéni 2802 16,2 1569 9,— 8520 49,— 527 3,— 3120 18,— Figyelemre méltó, hogy az anyakocák száma 100 kh-anként a tsz-eknél már magasabb, mint az egyénieknél. Még magasabb volt a tsz-eknél a kimutatásban nem szereplő juhok 100 kh-ankénti arányszáma. Az egyéniek által kimutatott 20-szal szemben a tsz-ek 54-et mutathattak ki. A tsz-ek 1959. évi zárszámadásainak eredményeit mutatja az alábbi kimutatás : Tsz neve Tagok száma Munkaegységrészesedés összes állóeszköz értéke 1000 Ft-ban Ebből hitellel terhelve 1000 Ft-ban Fel nem osztható szövetkezeti vagyon 1000 Ft-ban Új Élet 44 23,36 1 022 611 411 M.—Sz. Barátság 40 18,52 1 415 682 733 Vörös Október 56 16,21 1 948 920 1028 Vörös Szikra 71 12,03 3 171 1690 1481 Szabadság 71 17,44 1 566 756 810 Micsurin 30 21,33 797 382 415 Paprika Antal 25 19,83 1 118 489 629 Összesen: 337 átlag 17,38 11 037 5530 5507 Az 1959-es zárszámadások eredményeit összehasonlítva az 1956-os eredményekkel, láthatjuk, hogy a tsz-ek összes állóeszközeinek összértéke több mint kettőmillió forinttal emelkedett. Ez annál is komolyabb eredménynek tekinthető, mert a beruházások nagyobb része saját erőből történt, mindössze félmillió hitelt vettek igénybe. Az átlagos munkaegység alatta marad az 1956-osnak, ezt azonban mindössze két tsz-nek az ez évi rendkívül gyenge eredménye okozta. Kétségtelen tény, hogy 15 Kiskunhalas 225
