Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
I. RÉSZ - 7. Mácsai János: Az új Halas
a munkaegységek, ha némelyik tsz-nél meg is közelítették a közepes átlag szintet, még mindig nem kielégítőek ebben az esztendőben. A város mezőgazdálkodására az 1959—1960. években még mindig az egyéni gazdálkodás volt a jellemző. S ez nemcsak az egyéni gazdaságokra állt, de a nagyüzemi keretek közt a tsz-ek is kisüzemi módszereket alkalmaztak, ami elsősorban nem is a tagok egyéni belátásán múlott, hanem a kezdeti súlyos problémákon, melyeket a legjobb akarattal se tudtak máról holnapra megoldani. A Hazafias Népfront Városi Bizottságának javaslatára a Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya egyéni termelőkből és a város mezőgazdasági szakembereiből létrehozta a Mezőgazdasági Osztály mellett működő Termelési Bizottságot. A bizottság feladatául tűzte ki a korszerű mezőgazdasági ismeretek széleskörű terjesztését, a mezőgazdasággal kapcsolatos rendeletek ismertetését, továbbá a nagyüzemi termelésre vonatkozó felvilágosító munkát. A mezőgazdaság döntő mérvű átszervezésére városunkban 1961 őszén került sor. Ebben az időben a város határában hat termelőszövetkezet gazdálkodott. (A Magyar—Szovjet Barátság Tsz 1961 januárjában egyesült a Vörös Október Tsz-szel.) Az 1961-ben mindinkább megszilárduló munkafegyelemnek és a fokozatosan javuló vezetésnek tulajdonítható, hogy a tsz-ek áruértékesítési terve ez évben 5 335 000 Ft volt, az 1958-as áruértékesítésnek közel háromszorosa. Ezt a tervet tsz-eink teljesítették. Az 1961-ben történt kettő és fél millió Ft-nyi beruházásuknak több mint 40%-át saját erejükből fedezték- A hat tsz-nek állóeszközértéke 1961. december 31-én 14 348 000 Ft volt. Ebből a szövetkezetek tiszta vagyona 8 013 000 Ft-ot tett ki. Ez az 1959-es állapothoz viszonyítva két és fél millió gyarapodást jelentett. A termelőszövetkezeti tagság jövedelme 1961-ben 4 110 000 Ft volt, 700 000 forinttal több, mint 1960-ban. A kiosztott jövedelemből átlagban 9 900 Ft jutott egy-egy tagra. Ha ezek az eredmények nem is voltak túlzottan magasak, de a háztájival és a különböző kedvezményekkel együtt ösztönzően hatottak az egyénileg dolgozó parasztságra. Megkezdődhetett hát a termelési bizottságokon keresztül a meglevő termelőszövetkezeteknek új tagok felvételével történő további fejlesztése. Az eddig egyéni gazdálkodást folytató parasztok egy része a meglevő hat termelőszövetkezetbe lépett be. Azokon a földterületeken pedig, amelyeken a tsz-ek nagyüzemi gazdálkodást folytatni nem tudtak (homokos, buckás földek), alacsonyabb szintű társulások jöttek létre: termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek. B-ekettyén új termelőszövetkezet is alakult, Kinizsi Pál néven. Felsőbodogláron Összetartás néven, Üjtajón Győzelem néven, Zsana pusztán Dózsa György néven, Alsószálláson Petőfi Sándor néven, Sűrű-Tajón Rákóczi Ferenc néven jöttek létre termelőszövetkezeti csoportok. Az Öregszőlők alsó és felső részén szőlő- és gyümölcsszakcsoport alakult. Az 1961. évi nagyüzemi fejlesztés során a város művelhető földterületének 87%-a szövetkezeti művelés alá került. A fejlesztéssel kapcsolatos adatokat, valamint az 1963. évi szövetkezeti gazdálkodás eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásunkban ugrásszerű fejlődés következett be. A kiskunhalasi Szőlőskert szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezet 1962. március 13-án alakult meg. Célja, hogy a területén levő szórvány gyümölcsösöket ápolja és megóvja a pusztulástól. 226
