Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A betyár világ
A betyár világ. A török hódoltság alatt elpusztult helységek pusztán hagyott területén, a nagy rónákon legelésző nyájak már a török világban is célpontjaivá váltak a mások vagyonára ásítozó, dologtalanul élő embereknek, csakhogy még ebben az időszakban nem hívták ezeket betyároknak, a betyár szó a békés foglalkozást űző nőtlen pásztoroknak volt a neve, míg a rablók szökött katonák és a magyar véghelyekben tartózkodó hajdúk voltak. — Maga a hajdú szó cseh eredetű, a Heiduck szóból ered. s katonai őrvidéki lakost jelent. A fenntebb előadottakban láttuk, hogy a törökvilág idején milyen sok szörnyűséget követtek el Halas város vidékén ezek a kóborló katonák és hajdúk, egy török okmány szerint 1630 előtt maga az elpusztult, vagy elhagyott Halas városa is „az átkozott hajdúk tanyája“ volt egy ideig. 1659-ben Pest vármegye a törvényekre hivatkozva kihirdette, hogy a ki rablótól, vagy katonától marhát vagy más állatot vásárol, halállal bűnhődik. 1663-ban az u. n. parasztvármegyét állították fel Kecskemét vidékén e rablók ellen, azonban a manapság fokosnak nevezett baltával felszerelt parasztvármegyézők nem sokra mentek a fegyveres hajdúk ellen, sőt a szorongatott rabló, ha valamelyik szerzetes rend- házba menekült, az akkori törvények szerint ott menedékhelyet talált s elfogható nem volt. így menekült be a szegedi barátokhoz 1701-ben a lólopás miatt üldözött Deák Ferenc, a későbbi kuruc vezér, és egy szegedi mészáros, aki a halasi pusztán egy juhászt agyonütött. Ezeknek nem történt semmi bajuk, de 1702-ben Bangó János és Pap Istók szegény legények már horogra kerültek a halasi pusztákon. 1749-ben Mária Terézia adott ki parancsot a szökött és rablóként bujdosó katonák ellen. — 1765-ben Dalló János szegénylegény került Félegyházán az akasztófára. — A sok háborúskodás szülte abban az időben a zsiványokat, mert a sok szökött katona, vagy a háború után hazatért, s a dolog- talansághoz hozzászokott, rosszra hajló legény ezt a könnyű életmódot választotta. Kiskun-Halas tanácsa 1772-ben a Kötöny—Harka— Kisszállás pusztákon bujkáló jött-ment kártékony emberek ellen a várost sövénnyel megrakott árokkal akarta bekeríteni négy карп kihagyásával, mint Kecskemét a hogy be volt akkor kerítve, mert a zsivánvok már a városba is bemerészkedtek.
