Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
33 deleteinek végrehajtásában a reformátusság ellen nem segédkezett s igy a református hitre áttértek ellen nem alkalmazta az előirt rendjeleteket 1758 szeptember 17-én azonban Herpay hadba lévén vonulva, Mihálovits Márton helyettesített kerületi kapitány beidézte Félegyházára Bene Molnár Mihály, Dezső Imre és Dubnicay János halasi lakosokat a halasi tanács által olyan ürügy alatt, hogy va’amély Méltóságnak a részére tanúként lesz rájuk szükség. — Félegyházára érkezvén a három beidézett halasi lakos, vas- raverve, azonnal tömlőébe zárták őket azért, mert Kiskun- Halasra költözve mint nagykornak, a törvények ellenére a katolikus hittől elszakadván, reformátasokká lettek. — Három hét múlva a halasiak kezességi levelére Bene Molnár Mihály szabadlábra került, de ismét beidéztetvén, újból fogságra vetették két ízben is. Újév körül került harmadszor fogságba s felvitték Jászberénybe, ahol állandóan »vasat is viselt.« i A másik két fogoly: Dezső Imre és Dubnioay János viasraveretvén, a kerületi alsó tömlőé fenekén szenvedtek szintén éhséget és sanyaruságot, ugyannyira, hogy amidőn néhány napi szenvedés után a helyettes kapitány száz botot akart rájok veretni, kényszerűségből visszatértek a katolikus vallásnál. Bene Molnár Mihály azonban, a többszöri beböríönözés után is ellentállott s 1759 május 31-én királyi rende'etíel apostatának nyilváníttatván, a katolikus hit elhagyásáért egy évi börtönt szenvedett, heenként két böjttel súlyosbítva, bírói ítélet folytán. Ezen esztendő alatt szántén katolikussá lett újra. A mártir-sorsra jutottak, különösen Ben© Molnár Mihálynak a sorsa szerfelett felizgatta és részvétre keltette a halasi reformátusságot és a város elöljáróságát is, mindent elkövettek ez utóbbi érdekében s különösen Szönyi Mihály városi aljegyző fáradságot nem kímélve, sűrűn meglátogatta a rabságban szenvedőt, s kitartásra biztatta e szavak kall: »Molnár Mihály pápistává ne legyen kend'! — Ne féljen kend Mihály gazda, csak abban maradjon kend', akiben van! —- abban a kálomista vallásban, akiben van kendi.« stb. Miután ezen szavakkal a katolikus születésű és meglett korában Kiskun-Halason reformátussá lett Bene Molnár Mihályt ellentállásra bátorította, 1759 december 19-én Jászberényben bűnvádi eljárást indítottak Szönyi Mihály aljegyző ellen, hivatalvesztésre ítélték és a keni leiek elhagyására kötelezték. Alig csillapultak1 ile a halasi reformátusok között az izgalmak ezen események után, máris egy újabb ügy keletkezett. Mint fentebb említettük a róm. katolikus egyház a protestáns egyházakat, mint akatoükusokat a saját filialéinak tartotta, s a fennálló törvények alapján a katolikus főpapoknak felügyeleti joguk volt a protestáns felekezetek felett).
