Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
34 E felügyeleti hatáskörükben megkívánták, hogy a protestáns lelkészek csak a saját híveik gyermekeit kereszteljék meg, és szükség esetén, a haldokló gyermeket bármely keresztény, tehát a bába is megкеггsztelhesse. A bábák keresztelési joga ellen a protestáns papok, köztük Kolmár Ferenc halasi református pap is, tiltakoztak, azt vallásuk elleni ténykedésnek minősítették, mire 1761 julius 27-én a helytartótanács szigorú rendelettel megintette a református papokat, köztük Kolmár Ferenc halasi prédikátort is, hogy a halálos beteg kisdedeknek a bábák által való megkeresz- telését megengedjék. Kolmár Ferenc lelkész kereken bejelentette a Jászkun főkapitánynak, hogy a rendfelelet nem tartja meg, mivel ezt a református vallás tiltja. A városi tanács is magáévá tette az ügyet, s a nádorholz és a királynőhöz folyamodott a helytartótanács rendfeiete elfen két kiküldöttje utján. Ezen megalkuvást nem ismerő hajthatatianságával magára vonta a város a {elsőbbség figyelmét és 1762 február 19-én a kir. helytartótanács, március 31-én pedig a Jászkunkerületek határozata bűnvádi eljárás terhe alatt kötelezte a református prédikátorokat, hogy halálos betegség esetén szükségből a kisdedek megkeresztelését a bábáknak megengedjék. Ezen perek és felterjesztések következménye lett gróf Eszterházy Károly váci püspöknek az az elhatározása is, hogy a katolikus plébániát Kiskun-Halason felállítja. A püspök e terve ellen, mint egy ember szállt síkra a halapi neformátusság és a város vezetősége egyaránt, mint az »Adatok Kiskun-Halas Város Történetéhez« 130—180 lapjain olvasható az eredeti okmányokból. Mindien erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, 1764 elejével az önálló halasi katolikus káp’ánság, 1769 juliius 18-án pedig a plébánia felállittiatván, a katolikus és üu'beránus lakosok annak a hatáskörébe kerültek s a József császár által kibocsátott türelmi rendeletig, 17814g a lutheránusok is a katolikus egyházhoz csatoltalak, halöttaik ez idő alatt a mai Kálvária területén levő első katolikus temetőbe helyeztettek örök nyugalomra. A Kiskun-kerület négy ffeLsö községe pénzbeli segítséget ajánlott fel a halasi református egyháznak a katolikusok behelyezése elleni küzdelméhez, oly nagy vö’.t az elnyomatás idején a reformátusok közti összetartás. 1772-ben pedig a halasi református egyház vezetősége küldöttségileg kereste fel a plébánost a »lutheránus atyafiak érdekében«, hogy stólával ne terhelje őket túlságosan. 1783 február 17-én végre királyi parancs szüntette meg a róm. katolikus hitet elhagyók elleni kényszerítés alkalmazását, hanem kötelezővé tette azt, hogy aki át akar térni, hat hétig köteles valamelyik rendházban oktatáson résztven- ni s ha ezután is ragaszkodik szándékához, szabadságában áll áttérni.