Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Hitel és közlekedésügyek
95 lat, amelyet 1882. december 5-én a Kiskőrös—Kalocsa közötti vonallal együtt Szabadkáig, 1885. március 5-én Újvidékig, december 10-én pedig Zimpnyig helyeztek forgalomba. 1885. január 8-án megindult a Szabadka—bajai vonat is, s ezzel a vasúti közlekedés révén belekerült a város a világforgalomba. A vasúti fővonal építésére nagy anyagi áldozatot kellett a városnak hozni, mert a kalocsai érsek és Baja, Zombor városok mindent elkövettek, hogy a Duna mentén épüljön ki a vasút. Készpénzben hozzá jár idt a város ötvenezer forinttal az építéshez, magára vállalta a határbeli kisajátítás költségeit s húszezer napszámot adott a földmunkákhoz. — Erre a célra százhúszezer forint 32 éves törlesztéses kölcsönt vett fel a város, melyből 92.715 irtot fizetett ki a vasútépítés céljára. ____1881. március 5-én kezdték meg a vasúti vonal közigazgatási bejárását Soroksáron. 14-én járt a bizottság Kiskuti- Halason. Augusztus 8-án kezdték meg a földmunkát a Bük- könyös mellett, s október 23-án nagy ünnepséggel, mozsarak durrogása közt tették "le az állomásépület alapkövét. A vasúti állomás neve sokáig Halas, majd Kis Kun Halas volt, s az első állomásfőnök Steiner Károly lett, akit 1883 őszén Schneider Ferenc követett, 1886-ban ment nyugdíjba. Legát Gusztáv helyettesítette, de Gönczy Lajos lett a rendes utóda még 1886-ban. szeptemberben volt az első súlyosabb természetű vonatösszeütközés az állomáson, «mikor a mozgóposta kezelőjét a pénztár-szekrény agyonütötte. 1886-ban az állomás a szegedi üzletvezetőséghez tartozott. Ugyanazon évben a Budapest jobbparti üzletvezetőség főnöke a halasi illetőségű Kovács Lajos Máv. felügyelő lett, kinek jóakaratéi támogatása mellett sok halasi fiatalember lépett a vasút szolgálatába. A helyiérdekű vasúti hálózat jóval későbben épült ki: 1895. okt. 27. Kecskemét—Fülöpszállás, 1899. aug. 3. Kiskunfélegyháza—Kiskunmajsa, 1902. okt. 2. Kunszentmiklós—Dunapataj, 1903. szept. 30. Kiskun-Halas—Regőce, 1909. aug. 26. Baja—Bátaszék. 1912. okt. 19. Kiskun-Halas—Kiskunma jsa között indult meg a forgalom. Amikor 1898-ban a majsai vasútvonal építéséhez hatvanezer korona hozzájárulást kért a vállalat, azt a város képviselőtestülete nem adta meg s a vasút nem épült ki Kiskun- Halasig. Belátva a majsai vasút fontosságát, 1909-ben százötvenezer, a vármegye helyett kétszázötvenezer koronát szavazott meg rá a város, s a megye nem térített meg belőle semmit. A halas—regőcei vasúthoz hatvanezer korona hozzájárulást adott a város. A városból négy irányba haladó vasútvonalakon a fő-
