Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Hitel és közlekedésügyek
94 1883 1886 1887 1888 években Ezekből német ? ? 26 29 Ezekből szerb — — — 4 Ezekből külföldi német ? ? 4 1886- ban járt Halasra 13 napilap 101 példányban, 5 élc- lap 9, 6 szépirodalmi lap 30, különféle hetilap 165 példányban, s a helyi lap 350 példányban jelent meg, vidékre 84 példány járt belőle. 1933-ban átlag 2500 lappéldány járt Kiskun-Halasra naponta, s a két helyi lap mintegy 1900 példányban jelent meg hetenkint. 1931-ben a posta forgalmában feladva, érkezett ajánlott levél 25225 22547 értéklevél 445 633 betétcsomag 20 — kézi csomag érték jelöléssel 13 96 csomag 15194 26155 Utalvány 20758 drb = 1,330.857 P 26155 drb = 1,306.590 P. Póstatakarékpénztári forgalom: 1886. betét 2642.26 frt, kivét 2007.23 frt 1887. betét 1975.50 frt, kivét 1734.93 frt 1931. betét 21960.00 P, kivét 29308.00 P Csekkforgalom 1931-ben: 45518 befizetés = 4.805.866 P 8925 kifizetés = 1,818.650 P Távbeszélő forgalom 1931-ben: vidékre 15560 beszélgetés, vidékről pedig 13666 esetben volt felhívás. Vasúti közlekedés körzetébe 1853. szeptember 3-án került a város, amikor az 1847-ben épült pest—szolnoki vasút elágazásaként a cegléd—félegyházai vasútat forgalomba helyezték. Ez a vasútvonal 1854. március 4-én Szegedig, 1857. szeptember 15-én Temesvárig bővült ki, 1869. szeptember 11-én pedig a Szeged—Szabadka—Zombor közötti alföldi vasútat adták át a forgalomnak. A város lakossága mindamellett a hartai hajóállomást kereste fel, ha Pestre útazott a nyári hónapokban. 1870-ben kérte a város a Jászkun kerületeknél, hogy Kis- kunmajsa felől a Péteri vasúti állomáshoz vezető útat, melyet elzártak, nyittassák ki. A környéken megindított vasútaknak az érintett városokra való szemmel látható haszna Kiskun-Halas város intéző köreit is arra ösztönözte, hogy akár a vízi, akár a vasúti forgalomba belekapcsolódjék a város. Jelentős összegeket ajánlott fel a város a tervezett Duna—Tisza csatornára, a Harta— Kiskőrös közt tervezett keskenyvágányú vasútra, ha azt Halasig, vagy Szabadkáig kiépítik stb. Végleges megoldást nyert a közlekedés kérdése azzal, hogy az állam megépítette a budapest—zimonyi vasútvona-
