Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Hitel és közlekedésügyek
93 helyezték üzembe a postatakarékpénztárt is. Ebben az időben Kiskunmajsáig távbeszélő vezeték épült az országút mentén. A városi távbeszélő hálózatot 1909 elején adták át a forgalomnak. A Szekér-család utolsó postamestere Szekér Sándor mérnök ötven évi szolgálat után 1902-ben hunvt el, utóda Kucsera Vince volt az 1928. május elsején keresztülvitt államosításig. A postahivatal körbélyegzője kezdettől fogva Halas feliratú volt, amelyet 1903-ban fordítottak át Kiskunhalasra. A város utcáinak az elnevezését 1898-ban kérte a postaigazgatóság. A világháború után bekövetkezett kommunizmus és oláh megszállás miatt hónapokig szünetelt a posta, és 1919. november 20-án indult meg újra. A távbeszélő hálózatot 300 kapcsolásra 1930-ban bővítették ki. A távbeszélő előfizetők száma azonban a drágítás miatt 120-ról 85-re szállt le. A rádió előfizetők száma 1930-ban 1053 volt, de ez a létszám is csökkent. Az államosított posta személyzete 1931-ben 13 tisztviselő» 19 altiszt és 3 újságkihordóból állott. A halasi határbeli tanyai lakosság postai szolgálatára csak az utóbbi években történtek intézkedések. Pirtó vasútállomásán 1916-ban állítottak póstaiigvnükséget, de az 1919- ben megszűnt. 1926-ban négy tanyai póstaügynökség létesült Pirtó, Göbölyjárás, Tajó és Fehértó vasútállomásokon. 1929. végétől póstagyűjtő állomás van Alsószállás, Bodoglár I., Bogárzó, Felsőszállás, Füzes, Göbölyjárás N.. Reketye, Zsana I. és 11. tanyai iskoláknál a tanítók bevonásával, ahol közönséges és ajánlott leveleket, s utalványokat 20 pengőig felvesznek. A pusztázó városi kézbesítők pedig hetenkint kétszer kézbesítik a küldeményeket a fenti mértékben. 1934. tavaszától Fehértó és Yármegyehatár körüli tanyavidékre faluzó levélhordó jár ki naponta, aki kézbesíti és felveszi a csekélyebb értékű küldeményeket. A posta forgalmáról kevés adat áll rendelkezésre. Levélforgalom 1883-ban 15080 feladott drb, s egy havi bevétel bélyegekből 208 frt, 1882-ben pedig 188 frt volt. Ezzel szemben 1931-ben feladtak 126.000 levelet és érkezett 286.410 darab. űrlapok, folyóiratok érkeztek: 1883 é 1886 1887 vekbe 1888 n .Napilap 38 88 114 100 Német napilap 17 13 19 18 Vidéki lap 15 9 11 15 Szaklap Tudományos 67 72 69 73 24 20 30 29 Élei а р 9 9 12 14 Helyi lap ? 214 205 ? Szépirodalmi 44 30 59 54 Politikai hetilap 38 44 66 67
