Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az ipar története
7 4 Órás: Kémeri András Losoncról 1770, — Király József 1777, — Vilonya József 1794-ben meghalt, — Karai András legény 1816, — Puchár Lőrinc 1849—1852. körül. Ötvös: Gutái György 1775-ben. Paplancs: Pákozdi István 1776-ban. Pék: Herhoger Antal Félegyháza, 1781-től — Kernreich György 1789től. — Herháber Mihály 1794-től — Zelenka György 1802-től, — Horhoger pék 1808-ban vissza jött, — Ha- rányi Gábor 1847, — Schweiger Zsigmond Szegedről 1851- ben, — Hódossi Pál 1852-ben. Pipacsináló volt Marton Jakab zsidó 1796. Puskaműves: Unger András 1846. Serfőzdét akart nyitni 1792-ben Hirsch János, de nem kapott 5000 frtot s elszökött. Szűrszabó: Balási Márton, Gál Mihály 1805-ban. .Téglaégető: Bori a György 1800. László Ferenc 1806. Tubákcsináló: Keberling János 1784. Üveges: Farkas János 1798—1804. körül. — Király József 1798. — Stern Benjámin 1850. — Bőhm József 1852. Zongoraművész: Barfusz János 1845—1845. között. Kiskun-Halas városban mindössze egy gőzmalom és az 1902-ben alapított Halasi mészhomokkő téglagyár számítható a nagyipar körébe, néhány alkalmi építővállalattal cgyüit. a többi egészen kisipari jellegű. A halasi csipke. A Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán 1902-ben mutatta be Dékáni Árpád kiskun- halasi gimnáziumi rajztanár az általa tervezett, tűvel varrott, festői színezésű halasi csipkének tizenöt példányát, 1905. évben ugyanazon a kiállításon már nagyobb s művészi értékű csipke sorozatával az első díjjat: az állami nagy aranyérmet nyerte, azonfelül kétezer koronával jutalmazták. Ezen kitüntetéssel a halasi csipke országos hírre tett szert, s 1904-ben Kolozsvár, Miskolc és Kecskemét Városokban, később Pécsett, Saint Louisban, Párisban és Milanóban nyerte el az: első dí j- jakat és távoli országokból kapott rendeléseket. A halasi varrott csipke skót cérnából és selyemből a vászonbeszövés rendszere alapján készült, s az egyes darabok értéke leginkább a mintázásban és az eredeti siylusban rejlett, amit a színes szövés megkapón szép árnyaltai tettek különösen becsessé. A csipkéket a kísérletezés idejében Dékáni tervei és felügyelete alapján dr. Rettkesné Stettina Rózsi. ifi. Dékáni Ernőné, Markovits Mariska, Lefkovits Rózsi, Schreier Rózsi, Szabady Eleonora s még néhány halasi s szabadkai űrhölgy készítette. 1905. év végén a beérkező rendelések miatt már ötven tanulólányt vett fel Dékáni Árpád, a saját és ifj. Dékáni Ernőné vezetése alatti csipkeverő műhelybe, s a csipkevarró halasi nők száma egyre növekedett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelme is a halasi csipkére irányulván, Dékánit állami gimnáziumi rendes rajz-
