Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A mezőgazdaság története
A közlegelő régi nomád állapotában lévén, közösen használtaik. A kivetett adó birtokarány lag, azaz redemtio szerint fizetődik. A disznótüsök és kutyatej díszlik ra jta. Rozsot, kukoricát, zabot felesleg termesztenek, melyet a kecskemétiek, kiskörösek helyből elhordanak. Tisztabúzát és árpát Bácskából hordanak a lakosok. A nagyobb birtokú gazdák ugart tartanak háromszakaszos régi mód szerint. — A kisebb birtokosok ötszakaszos vetésforgást szoktak tartani. 1. ugar, 2. búza, 3. tavaszi, 4. kukorica, 5. rozs. A tanyákon szabad vetésforgást folytatnak, kinek mi eszébe jut. Itt burgonya, len és kender is szerepel. A trágya mindennap drágul, rendes divatba nem jöhet, mert felette kevés van. A tőzeg készítése és a trágyával való rossz bánás ezt a csekély trágyatermelést is kevesbíti. A nagyobb gazdák vett trágyával az ugart trágyázzák, a kisebbek burgonya, kender és káposzta alá trágyázgatnak. Jobbféle gazdasági eszközöket a cseléd makacssága miatt nem tarthatunk, mert az restelli a könnyű javított ekéket szüntelen tartani, inkább a közönséges rossz ekéjének igazításán, ékelésén, a napnak negyedrészét elheveri, ezért a jobb ekék nem jöhetnek divatba. Más gépeket cselédeink durva bánások által még használat előtt öszetörnék. Lóherét és takarmányfüveket senki sem vet, sokszor а szénáját is alig birja lekaszálni az idevaló gazda. Némelyik egy kis lucernást csinál, de a sovány homokban csakhamar kivesz. Kereskedelmi növény alá homokos földünk soványtrágyázni pedig nincs tehetségünkben. Rossz cselédet még lehet kapni, mind benttartósak, a koszton kívül a bérük rámegy 150—200 váltó forintra. Télen és korán tavasszal 30 váltó kr-ról csakhamar 1 frt 15 kr-ra rúg fel a napszám, kaszáláskor 1.30—1.40 váltófrt, aratáskor pedig 1 pengő frt, mindenkor a gazda kosztján. Napszámost az ügyes gazda, ki jó étellel tartja, még eddig csak kaphatott elegendőt. — Szakmánybán itt senki sem dolgoztat, mert a napszámos számolni nem tudván, az általános munkáért annyit kér, hogy napszámban olcsóbban véghez vitetheti. — Aratókat és nyomtatókat eleget kapni, az idevaló) nép még Bácskába is lejár aratni. Az aratórész 10—13, a nyomtató is ilyen formán. A megszántott kukoricaföldek felibe adatnak ki és minden holdtól négy kaszás napszámért. Más vetemények alá földet itt felibe adni nem szokás. — özvegyek, vagy marhákat nem tartó gazdák földjeiket felibe szokták adni, a termésnek felét a házakhoz tartoznak a felesek vitetni. Néhány év óta a gabonának nagy ára lévén, a föld haszonbérét nagyon emelte. A legközelebb történt haszonbérbevételek alkalmával egy hold földért 12 váltó forintot adtak egy osztrák holdtól. — A föld becse naponként növekszik, egy hold földnek az ára mineműség szerint 100—120—160
