Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik
107 Dr. STIMAKOVITS LÁSZLÓ főgimnáziumi tanár Budapesten. Született Kiskun-Halason 1888-ban. Munkái: — Erdély művelődése Bethlen Gábor korában, különös tekintettel az erdélyi országgyűlési emlékekre. Bölcsészet doktori értekezés. Budapest, 1910. (98 1.) — A képzőművészetek könyve. (Középiskolai segédkönyv. Budapest, 1918. (32 1.) — Természettaini és mennyiségtani földrajz. (Engedélyezett kö- zépisk. tankönyv). Budapest, 1918. (48 1.) — A kontinensek általános viszonyainak leírása. (Középisk. s. könyv.) Budapest, 1918. 32 I. — Politikai földrajz dióhélyban. Budapest, 1925. 40 I. III. kiadás. — Bevezetés a1 művészet történetbe. Budapest, 1925. 150 I. — Történelmi összefoglalások. Budapest, 1926. 92 I. SZABÓ ANTAL ig. tanító, született Budapesten, 1895-ben, 1920- tól tanít Kiskun-Halason, a rekettyéi, füzesi tanyai iskolában és a városon, majd a IV. tanyai: körzet igazgatója lett — Szakcikkei jelentek meg a: Pestvármegyei népművelés, Levente, Egri Egyházmegyei Közlöny s a Magyar Népiskola eimü szakfolyóiratokban s a Kehrer—Kréhnyay: Pedagógiai Szemináriumok II. és III. köteteiben (1931—32). Tanyai közi- igazgatás, Gyakorlati földmérten, A kukorica címeken. \ SZABÓ GY. IVAN, klassika filológia tanára, született LesOnce- Istvándon 1859-ben. 1881-ben a Szent Benedek-rendben már az (újonc növendékeket oktatta. Gimnáziumi tanár volt Győrött és Esztergomban', Pannonhalmán a tanárjelöltek nyelvészeti oktatója volt kilenc évig. 1896-ban Győrbe került, kilépett a rendből sí ezután a halasi ref. főgimnáziumban tanított öt évig. Meghalt 1903 október 23. — Tudományoís értekezései ai filológiai folyóiratokban jelentek meg. Kommentárokat irt latin klassikusokhoz, a Pallas Lexikonnak a, görög és római mitológia köréibe vágó cikkeit nagyrészt ő irta. SZALAY IMRE elemi iskolai tanító, Kiskun-Halason született, a tanítóképzőt Baján végekbe s túl a Dunán Kovácshida és Beczefa községekben volt tanító. 1885 évi szeptember elejétől pedig a halasi községi elemi iskolában tanított 1897 nov. 26-án 35 éves korában bekövetkezett elhunytáig. Munkái: — Megjegyzések az elemi iskolák tanrendszerére. (Figye’mező IV.) — A fiigyelmezésnek és az élőszóval való tanításnak fontossága. (Figyelmező V.) — Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város és Pest-Pius-Solt-Kiskun vármegye földrajza, kapcsolatban a földrajzi e'őfogalmakkiall'. Segédkönyvül a népiskolák III. osztálya számára. A második kiadása, 1896-ban jelent meg Halason. Halála írtán 1910 körül is kiadták csekély módosítással. 8-r. 23 lap. SZALAY ZSIGMOND, született 1856-ban Nagykőrösön, tanítói oklevelet nyert 1876-ban, s a város Kiskun-Halasra 1878 márc. 17-én hívta meg tanítóul a községi elemi iskolához, 1889-ben igazgató- tanító lett, amely tisztségét az 1907 évbeli államosítás után is megtartotta, 1911 év óta nyugalomban él Halasom, mely idő alatt busz évig a halasi ref. egyház pénztárnoka volt. 1884—1932 koz|f! mintegy 60 cikke jelent meg a halasi lapokban, munkatársa volt a Néptanítók Lapja és a Népnevelők Lapja folyóiratoknak.
