Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

108

SZÁSZ KAROLY H KÖLTŐ. Született 1829-ben Nagyenyeden, meghalt 1905 október 15-én Budapesten. Rendkívül kimagasló egyéniség és sokoldalú tehetséggel megáldott férfiú volt. 1848— 49-ben műszaki tiszt volt a honvédségnél, később tanár a nagyf- kőrösi és kecskeméti gimnáziumokban, majd egyetemi tanár lett Budapesten'. Református pap volt Kézdivásárhelyen, Kunszentmik- lóson és Szabadszálláson, közben a Jász-Kun-Kerü'etek országgyűlési képviselője. Majd a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, vezető hivatalnokaként szolgálta a tanügyet s végül a dunamelléki ref. egyházkerület püspökévé választották. Másodelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfalud! Társaságnak stb:. Városunkból nősült másodszor, feleségül vette B-ibó Antóniát. Házassága egészen Halashoz kapcsolta, tanfelügyelő korában itt lakott 1872-től—1874-ig, majd amikor hivatása a fővárosba szólítottál, évr öl-évre itt nyaralt családjával1 együtt egészen 1899-ig. Mint tudós, költő, prózairó, tankönyviró, műfordító és egyházi iró több száz kötet müvet hagyott hátra. Halason irt nevezetesebb miunkái:

— Salamon-, történeti költemény. Az Akadémia 1874-ben a Ná- dasdy-dljjal, 200 arannyal jutalmazta. Megjelent 1878-ban. — A magyar irodalom újjászületésének százados évfordulóján, (Óda, 1872 decemberben felolvasva az Akadémián.) — November végén. 1872. — Dante Alighieri: Isteni szín játéka, I. A pokol, műfordítás olaszból. Az 1870-es évek elején kezdte Halason. Megjelent Budapest, 1885. (473 1.)

SZENTGYÖRQYI LAJOS tanfelügyelő a kiskunhalasi kirendeltségnél1. Elhunyt Halason 1933-ban 79 éves korában. Munkái;

— Földrajz. Segédkönyv a Pest vármegyei elemi iskolák III. osztályai számára- 1 drb. térkép melléklettel. Kiskunhalas, 1927, több kiadást ért el. — A boszorkányokról. Töredékeik. Kiskunhalas, 1933. 8-r. 156 I. I

SZÉP F. ALHDAR tanító, Sz.: Pozsonypüspökin 1895-ben s a halasi Felsőszállás pusztán tanit 1927 óta-.

— Szakcikke jelent m-eg a Kehrer—Krehnyay: Pedagógiai Szemináriumok III. kötetében 1932-ben Méh és méhészet cimen.

SZIJJ BÉLA állami elemi iskolai! tanító volt Kiskun-Halason. Ha- difogságbeli emékeft adta ki: . | . |

— Szibériai emlékek. Kiskun-Halas, 32-r. 104 l.

SZILADY ÁRON, fia Szi’ády László halasi szü’etésü ref. lelkésznek, született Ságváron- 1837 november 3-án. A halasi ref. Egyház 1848-ban hívta m-eg atyját lelkészének s ettől kezdve Szilády Áronnak 1922 márc. 19-én, 84 éves korában bekövetkezett elhunytéig Kiskun-Halas volt az otthona. Az algimnáziumiot Halason, a felsőbb osztályokat Nagykörösön végezte. A középiskolákban megtanulta a latin, görög, francia, héber, német, angol és török nyelveket is, 1853-től kezdve a debreceni theologian tökéletejsiitvén nyelvtudományait, a héber, arab, török, perzsa és olasz nyelveket is beszélte. 1858—59-)beo a göíttingai egyetemen folytatta nyelvészeti tanulmányait és a holland nyelvet is elsajátította, — Tanulmányai végeztével holsszabb utat tett Konstantinápoly, Bagdad és Damaskus vároisokb-an. Hazatérve három évig káplánkodott Gödöllőn, Ómoírovicán, Nagykőrösön és Halason, közben török forrás-