Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

106

vumbam és külföldi, főleg angol és német folyóiratokban. Főbb1 munkái: j

— Madeus humidus acutus hominis. 1884. — A buja vagy nemlP betegségek. (Tankönyv.) 1894. — Lupus erytbeimeitosus, 1901.

— A rhinoscheroma kortana. 1901. — Az ekcéma kérdéséhez. 1902.

— A gtamglraemk aetioíogiája. 1903. — Venereas betegségek. 1903. — Noscomiáíís gangraena, 1904. — A tuberculosi^l- nak bőrön és nyálkahártyán való- nyilvánutósa. 1904. — Bőrgyógyászat, — syphiddologiai kézikönyv, (németül1 is). 1909.

SCHÖN DAVID vaj’ástanár, született 1841-ben Kiskunhalason (mint Schön Mátyás kereskedő fia), meghalt 1913-ban; Budapesten. A középiskolát Halason ési Budapesten, főiskolai tanulmányait Prágában végezte. Egy ideig Becsben i® .tanárkodoít. Az 1880-as években a pesti hitközséghez került középisko'aii hittanárnak. Szaklapokba! sok cikket és iskolai célokra több jeles tankönyvet irt. Főbb munkái:

— Szemelvények a zsoltárokból. Budapest, 1887. — A zsiidók története a babiloni fogságtól a taimud befejezéséig. Buda- pest, 1901. — Az izraelitái vallásoktatás polgári iskolai vezérfonalai, Ш. rész.

STEPANEK ERNŐ halasi gimn. rajztanár, festőművész, született Cegléden, 1881-ben. 1903-ban Szabadkán lett tanár, ahonnan 1906- ban hívták meg Kiskun-Halasra Dékáni Árpád helyérei, s ő vette át a halasi csipke irányítását is. 1917-ben, a Műcsarnok tárlatán IV. Károly király vette meg a királyi pa’bfa számaira egy felstmlé- nyét. Kiváló tervező és zenebarát volt, 1934 augusztus 8-án hunyt el. Munkái: i I' i

— Mértan. Pályadij nyertes mü vasúti altiszti tanfolyam számára;. Budapest, 1914.

— Halasi nóták. Kiskunhalas, 1917.

STERN ABRAHAM tanár és iskolaigazgató (Stern Lőrincnek, kit a nép »jóle'kü boltos« néven ismert és Grosz Katalinnak fia) jszü- iettett 1855-ben Halason, meghalt 1934-ben Budapesten. Középiskoláit Halason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol' a történet—földrajz szakból nyert tanári képesítést. 1878-ban Szilády Áron ajánlatára a halasi ref. gimnáziumhoz vállasztottják meg (három, fiatal; kar társával, Nagy Czirok László-, Péter Kálmán- és Szathmári Sándorral együtt) segédtanárnak. Itt a történetet és francia nyelvet tanította 1881-ig, amikor Budapesten az izr. hitközség fiúiskoláinak igazgatója, lett, 1896-ban az általa megszervezett polgári fiúiskolában lett ugyancsak igazgató. 1906-tól 1918- i,g elnöke volt az Orsz. Izr. Tanítóegyesületnek és szerkesztette ennek közlönyét, az Izr. Tanügyi Értesítőt; úgy ebben, mint a Magyar Zsidó Szemle c. folyóiratban sok értékes dolgozata jelent meg. 1928-ban vonult nyugalomba. Egyik kar társával, az ugyancsak halasi születésű Schön Dávid vaMástanárraí együtt több hittankönyvet irt. önálló jelentősebb müvei:

—■ Izrael! története, 2 köt. 1901. — Héber nyelvtan. — Szemelvények a zsoltárokból. — Szemelvények a prófétákból. — Revizora volt az 1929-ben megjelent Magyar Zsidó Lexikonnak.

— Emlékek és élmények. Budapest, 1934. . . _ j