Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

105

vényhozásra. (8-r. VI és 90 I.) Debrecen, 1857. — Közoktatás ügye Németalföldön. Külön lenyomat a »Sárospataki füzetek«

IV. szállítmányából, (n. 8-r. 29 1.) Sárospatak, 1858. — Az ordo’-iák vagy istenítéletek (n, 8-r. 35 1.) Pest, 1858. Különnyomat az »Uj' magyar muzmm»-bö!:. — Erdősi János, magyar protestáns reformátor, különös tekintettel némply magyar tudósok bafvéleményére. (n. 8-r. V, 6—122 és 1 1.) Debrecenben, 1859. — Etel laba, Attilia hun király birodalmi székhelye. Történeti vizsgálat, (n. 8-r. IV és 71 I.) Debrecen, 1859.

HÉVÉSZ LAJOS turócszentmártoni kereskedelmi iskolai tanár, (sz.: 1854, Kiskun-Halason.) Főmunkatársa, utóbb szerkesztője voít aj Felvidéki Híradónak. 1887—1893-ig. Munkái:

— A magyarországi középosztály házi nevelése napjainkban. Turócszentmárton, 1887. — Igaz történetek. U. ott 1892. — Antik és modem képek. U. ott 1897. ' }

ROHOSKA ÁRPÁD ny. városi tisztvise’ő. Kiskunmajsán 1883-ban született. A gimnáziumot Hajason és Szarvason végezte, majd a keszthelyi gazdasági főiskolán végzett két évet. 1914-ben a halasi kir. járásbíróságnál lett dijnok, ahonnan az általános mozgósítás szólította el a világháborúba s csak) az 1918 évii összeomlás utáni jutott vissza hivatalába, 1920—1930 évek között a városi közigazgatásnál szolgált. Ma nyuga’omban él Halason. Munkája, melyből a II. kötet sajtó alatt van:

— »Ez én vetésem.« Irredenta és egyéb költemények. 12-r. 98 I. Kiskunmajsa, 1935.

RÓNA GABOR igazgató-tanitó. az V. körzetben Kiskun-Halason. Született ugyanitt 1887-ben. Tanított Zsama pusztán, Kecel községben s 1912 óta Kiskun-Halason, 1925 óta ugyanitt igazgató- tanitó. Szakcikkei jelentek meg:

— A felmenő tanítási rendszerről, ai Kiskunsági Tanügyi Értesítőben. 1914. — Népoktatási Szemle hasábjain: Tanítóságom huszonöt éve, 1933. — Kehrer—Krehnyay Pedagógiai Szemináriumok első kötetében, Fogalmazás címen, 1930. i

RÓNA (ROSENFELD) SAMUEL dr. neves bőrgyógyász, orvostanár, szül1.: Kiskunhalason 1857-ben (mint Rosenfeld Ignác vaskereskedő kisbirtokos és Práger Mária fia), meghalt 1910-ben- Budapesten. Középiskolai tanulmányait Halason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol már orvostanhallgató korában pályadijait nyert egy figyelmet keltett dolgozatával. Az 1880-as évek elején Bécsben- folytatta tanulmányait és ott a szintén magyarországj Kaposi Móric hírneves dermatologus professzor asszisztens© lett. Budapestre visszatérve 1886-ban egy-két kartársáva® együtt nyilvános (ingyenes) ambuíatoriumot alapított szegény bőrbetegek részére. 1889-ben egyetemi magántanár lett, majd 1899-ben nyilvános rendkívüli tanár s mint ilyen átvette hírneves professzorának Schwimmer Ernőnek tanszékét, akinek utóda lett a Szt. István kórház bőrgyógyászati osztályának főorvosi állásában is. 53 éves korában műtét közben vérmérgezést kapott s hivatásának áldozata lett. Mint európai hirü specialistának sok szakértekezése jelent meg a magyar orvosi szaklapokban, a magyar Orvosi Arcfai-