Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

104

! ticai ösmérete. (Tud. Gy. 1818. VII.) — A keringő erőről való elmefuttatás. (Tud. Gy. 1823. XI.) — A díszes nöte’enségről |é;s annak megtartása módjáról. (30 I.) 8-r. Pest, 1824. — Értekezés az orvosi' tudomány kezdetéről, annak díszéről és ai polgári társaságiba való hasznos befolyásáról. Orvosoknak és nem orvosoknak számára irta: P. J. a szélesen kiterjedt Orvosi tudománynak Doctora', a Kis-Kun Kerületnek Rendes Physicusa és a Pesti1 Mindenésségben*) az orvosi karnak tagja. Rejsjt, 1824. 8-r. 58 I1. Ezen munkájának 56. lápján felsorolta kéziratban levő munkáit is: — Memoria Virorum r® Medica. (In Phi- leris 53 1/8.) 1810. — Phisüologia Sámuelig Rácz ®x Hímgárioo in Latinum Versa. 26 1/8. 1810. — Materia Medica. 24 3/8. 1799. — Lexicon Pharmaceutico-Medicum. LatmO-Hungarico- Germanico-Graecam. — Pathologia Generalis, 21 1/8.

— Kis-Kun Kerületnek és < néjmü-némü keppen Jászságnak és Nagy Kunságnak Topographica Staiüstipjai esmérete. 57 5/8. 1822. — Szegeden a Somogyi Könyvtárban várni: Vollständiges Topographie S tatisti che Beschreibung der Klein Kumaner Bezirkes. 1816. 4-r. 168 t. (kéziratos könyv. Halast a 131—151 topokon' tárgyalja).

RAZSONYI РДР GEDEONNÉ VANNAY ERZSÉBET, tanítónő 1919 óta Pirtón. Csongrádon született 1889-ben.

Szakcikke jelent meg A babról cimen Kehrer—Krehnyay: Pedagógiai Szemináriumok III. kötetében, 1932.

REGÖS (LAJER) JÓZSEF tanító Füzes pusztán 1929 óta. Szabadkán 1907-ben született s a szerb megszállás miatt szüleivel Hajasra menekültek. Tanítói oklevelét 1926-ban,i a polgári iskolai tanári okleveiet 1929-ben szerezte meg. Munkái:

— A levegő, szakcikk, Kehrer—Krehnyay: Pedagógiai Szemináriumok III. kötetében1, 1932. — Munkaierv iskolám, színvonalának és községem kultúrájának fejlesztésére, melyért 1934-ben kitüntette n Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter.

RÉVÉSZ GYULA budapesti állatorvos, (szül.: Kiskun-Ha’asün, 1859- beu.) Cikket irt Щв Archeológiái1 Értesítőbe. Munkái:

— A fejős tehenek cé’szerü takarmányozásáról és tartásáról. Budapest, 1889. — A sertések' nevelése, tartása és gondozása!, Budapest, 1900. — Az egészséges állatok gondozása és a, betegek ápolásai. Budapest^ 1900.

RÉVÉSZ IMRE kiskunhalasi születésű ref. lelkész, Munkái:

— Székfoglaló egyházi beszéd, az egyházi tanításról mint a prédikátor fő kötelességéről. Kiadják ai szentesi ref. gyülekezet néhány buzgó tagjai, (n. 8-r. 16 I.) Szarvason 1854. — A hit, tudomány és szeretet a;z egyházban, mint a távozó lelki- pásztor hü óhajtásának legfőbb tárgyai; a szentesi ref. vallásu gyülekezethez! búcsúbeszédül irta és elmondotta... 1856 április 20. (n. 8-r. 17 1.) Szarvason, 1856. — A protestáns egyháfer atkotmány alapéival, а XVI. század főbb reformátorok, vaflás- tétejfek és egyház szervezetek bizonyítása, szerint, (n. 8-r. 152 1.) Szarvas, 1856. — Vélemény a magyar protest, egyház- alkotmány fő pontjai felett. Különös tekintettel a jövendő tör*) A pesti egyetem (Universitas) orvoskarának tagja,