Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

103

к őre főleg 1911-ig ugyanitt gimnázium]! tanár, 1924-ig gimnáziumi igazgató, 1933 végéig pedig az ejgyház egyik lelkésze volt, amikor betegsége miatt visszavonult. Munkái :

— A Wesselényi-féle szövetkezés, megjelent a Prot. Egyházi, és Iskolai Lapban'. — П. József türelmi rendeleté stb. Kiskunba,lar som könyvalakban. — A Csepelszigeí monográfiája. (Prot. Egyházi és Iskolai Lap.) — P. D. és Fülöp Sándor: A halasíl kurucz szobor. Halas, 1904. — Tormássy János püspök. Életrajz »I fő gimnáziumi értesítőben, 1913—14. — Szilády Áron. Életrajz aj főgimnázium 1921—22 évi értesítőjében. — Néhány 'ар a halasi iskola malijából. Töirténelimi elbeszélés a főgimnázium 1932—33 évi értesítőjében közölve

Dr. PÄULOVICS ISTVÁN tanár, (sz.: Kiskőrösön 1876-ban), verseket irt több' vidéki lapba;, cikkeket a Prot. Egy. és Isk. Lapba, Uj Magyar Szemlébe, a Pesti Hírlapba, Magyar Nyelvőrbe' stb., szerkesztette a Selbeczbárnyai Hírlapot. Főgimnáziumi tanár volt 1918- ig Selmeezbányán, 1919—1924 években Kiskun-Halason, s ma itt éli nyugalomban. Munkái:

— Bárczy Károly élete és jellemzése. Budapest, 1903. — Szemelvények Phaedrus meséiből1. Budapest, 1906. — Livius XXL és XXII. könyve (Bartál és Malmosiva,1 >együtt). Budapest, 1909. — Reviczky Gyula. Budapest, 1910. — Poétika. Kézipatl- ban. — Pesti Mizsar Gábor esopusäi meséi. Kéziratban;. — A selmeczi bányászélet. Kéziratban. — Degré Alajos életrajza. Kéziratban.

kíséri PÉTER DÉNES földbirtokos, 1878-tól 1900-ig a halasi ref. egyház főgondnoka, 1904 március 16-án hunyt et Kiskunj-Halasoni 67 éves korában. Nagy történelmi és irodalmi tudásu férfiú volt. Ifjú korától kezdve írogatott lapokba és folyóiratokba, Kíséri név Bjjatt, állandó munkatársa volt a Borsszem, Jankó élclapmk, melyben á Tolyás Dániel tudákos kasznár alakja az ő tollából eredt. Munkái:

— Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és é'eitképek. Budapest, 1889. — Egy frakk kevés. Vígjáték egy felvonásban. (Előadták a Nemzeti Színházban 1859. julius 8.) Kéziratban maradt.

PETERKÄ JÓZSEF SEBESTYÉN drM volt szombathelyi kispap, váci orvos, onnan 1805-ben meghívta a Kiskun kerület a főorvosi! tisztségre s 1825 december 23-án 57 éves korában bekövetkezett haláláig Halason lakott. Tagja volt a pesti egyetem orvoskarának is.

— Dissertatio Anatomico Physiologica—Medico—Chirurgica De Morbis oculorum. Vacü 1804. 8-r. — A fa’s. kin. miagyar helyi- tartó tanácsnak rendelésin épült közönséges egészséget tárgyaló rendszabásai. Vác, 1805. — A közönséges szégénysorsu publicumhoz szólló egészséget tárgyaló oktató beszédje; melyet hivataljának kezdetén, világosságira bocsátott. 4-r. 8 1. Vác, 1805. — A babai-mesterséget tárgyazó katekizmus, azaz: kérdések és feleletiekbe foglalt oktatás az együgyübb és falusi báb'Saszonyoknák, nemkülönben minden renden levő asszonyságoknak és falusi bábáskodó siefoorvosoknak a számára. 233 I. Pest, 1814. — A szappanfőzésről. (Tudományos gyűjtemény, 1817. VII.) — Az erről szóló véleméjnyt: Ephemerid. — A veszettségről. (Tud. Gy. 1817. XII.) — Kis-Кпд Képűiéit Stajtis-