Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
37 (a tanító diákok), a debreceni, pataki kollégiumok, az árvák és a szegények stb. 1823-ban az algimnázium felállítása után azt határozták, hogy az eddig Kecskemét, Kunszent- miklós, Nagykörös és Gyünk iskoláinak szánt publikáció a helyi gimnáziumé lesz. A jelenlegi paplakot 1777-ben építtette az egyház, a déli tizenkétórai harangozást 1814-ben rendelték el. Az eklézsia követés büntetése szokásban volt a halasi református egyháznál is, bár a politikai hatóságok tilalmazták. A fekete szégyenköre, mely ma is a templom mellett fekszik, állították vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban, az eklézsia követésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792 február 20-árói maradit fenn. Az eklézsia követésre ítéltek többnyire házasságtörők voltak, die volt eset arra is, hogy templomkerülők és káromkodókra is alkalmazta a lelkész. — 1774. január 15-én panaszt tettek Herpay kiskunkerületi kapitány előtt ilyen egyházi fenyíték ellen s a a kapitány felhivására azt jelentette Kármán András akkori lelkész, hogy öreg Kovács Mihály lopott, négy év óta templomba nem jár, — Gyulai Mihálynak megengedte az eklézsia, hogy a papiakon megbékéljen Istenével. Ezért ítéltettek eklézsia követésre, die csak, köznap, kétszeri felállás után. Miután nem vetették magokat alá az Ítéletnek, öt heti várakozás után a templomból kitiltották őket. Az egyházi személyek készpénzbeli és terményjárandóságait 1725. évtől 1797-ig, amikor az egész évi illetményt készpénzre változtatták, az I—II. sz. függelékek mutatják. A halasi református egyház egyik erőssége volt mindig a magyar kál'vinizmusnak s kebeléből számos lelkésiz szolgálta egyházát a távoli környéken, akiknek a régi időkből a következő megállapítható névsorát sikerült összeállítani: 1626. Ha’asi Bálint aláírta a debreceni kollégium törvényeit, 1629-ben Laskón lelkész lett, majd mohácsi esperes, 1647-ben baranyai püspök volt. 1674 Halasi Sámuel Jászberény. 1703 Halasi Mihály Kunszentmiklós. 1703 Halasi György Bogyiszló. 1703 Halasi Mihály Csanádi. 1742 Halasi Gőzön István 1752-ig Kecskeméten volt professor, majd Czegléd, Pafaj lelkésze, 1782—90 között az egyházmegye jegyzője volt. 1757 Szálay István borsi pap volt. 1757 Bírta István Frankfurtba ment tanulni. 1786 Halasi Gőzön József Ö-Moravicza. 1800 Szekér Pál 42 évig Herczegszol- Iös. 1807 Gőzön Zsigmondi Ujszivácz. 1808 Gyenizse József Palota. Ifj. Bacsó János borsodi pap, id. Bacsó János pedig régebben ságvári lelkész volt. 1809 Csicsvay András Ságvár. 1820 január 1-én Sükey Imre bukaresti pap és Jerémiás István jegyzője a szószékről gyűjtött a bukaresti ref. templomra 277.38 frtot a háliasi templomban. 1821 Csele Sámuel Moravicza. 1862 Hetessy Dániel pap, Felsőba- ranya. 1862 Schilling Károly segédtelkész Cserverika. 1862 Gózon Zsjgmond ujsziváczi lelkész, a baranya.bácsi egyház3
