Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
36 mia felöli sarokba temették, sírfelirattá a kővetkezőképpen hangzott: | Én ifjú Nagy József fekszem itt e hejbe Engem tettek elsőbb az uly temetőbe mivel, hogy születtem ebben az időben 1778«tzad esztendőben. Itt nyugszik az urnák gyenge gabonája itt nyugszik Nagy József kinek szeme szája már bé vagyon fogva, mert halál postája Onnan fejül eljött az úrtól hozzája, mivel hogy még neki gyenge volt ideje Csak tíz hétből állott az 6 esztendeje nem juthat eszébe édesannya teje azt sem tudta még 6 fájt«e az 6 feje A régi temető megnagyobbított részét 1801-ben és az 1861. évi tagosításkor, kapta az egyház, míg a legújabb nyugati temető termetét már az egyház költségén szerezték meg. 1918-bian temették bele az első halottat.* **)) 1866-ban az AkajSztóhegy mellett a városi tanácstól 1205 inégyzetöles területet kapott a ref. egyház iskola és terrjplom- hely céljára, amely még ma is beépítetlenül ári. Az 1775-ben református prédikátor részéré 300, káplán részére 100, a professornak 50, kántor részére 100 rfrtra kiadott red'em- tioná'is föld járandóság, valamint a közbirtokosság által 1861- biein földműves iskola céljára adott 38 hold bükkönyösi földi helyett 1930-ban a földbirtokrendező bíróság által megítélt debeáki 910 holdas birtok is a város közbirtokosságának ja'z adományából került az egyház birtokába. A katolikusok betelepítése után az egyház önálló gazdálkodásra kényszerült, a sós-bolt jövedelmének egyharmadát a katolikus egyház kapta s mindkét egyház a hívek adózásából és a kiadott földek jövedelméből tartja fenn magát 1775 óta. A nagyobb költséggel járó építéseket továbbra is a város végeztette az eklézsiák helyett, de a váci püspök által felvetett kegyúri jog kérdése miatt 1820 óta, a létrejött egyezség szerint mindenféle építkezés az egyházak részére saját pénztárokból fedeztetik,’*) a városi pénztárt egyedül a régi terménybeli járandóságok készpénzválísága; és a tüzifajárandóság terheli. 1906-ban a lelkészek 14—14 öl puhafát kaptak és a t örmény váltság református részről 630 Koronát, katolikus részre 322 Koronát tett ki évente, a kántorok 3—3 öl tűzifát kaptak,. Régi jövedelme volt még az eklézsiának a templombeli publikáció és perselypénzekből befolyó összeg is. Ez a bevétel azonban nem az egyház pénztárát, hanem külön célokat szolgált. — Előre megvolt határozva, hogy melyik vasárnap vagy ünnepnap jövedelme mi'.yen célra fordítandó. A tulajdonképpeni javadalmasok voltak pl.: a präceptorok, *) Az első hatottat i Zseni Antalné Jakab Juliannát Ván Benjámin káplán temette. **) Oklevéltár 210 sz.
