Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
35 Süriin megújuló panasza volt a halasi reformáíusság- nak az is, hogy a Jászkunker üleíek református kerületi tisztviselőket nem választottak. De 1797-ben felírtak a Helytartó Tanácshoz, hogy ne kelljen Kiskun-Halason katolikus jegyzőt egyet sem vá’asztani. Abban az időben, amikor még tisztán református lakossága volt a városnak, a váci megyéspüspök három hivatalos látogatásának van nyoma és pedig 1718-ban, 1734—56 közt, végül 1761 julius 6-án. A református egyház és a város vezetősége idejekorán megállapította a legutóbbi látogatáskor a fogadtatás részleteit s névszerint kiosztotta a résztvevők szerepét. Varga János hadnagy vezetése alatt 85 lovasból és 45 huszárból álló bandérium fogadta a kő- kuti álló kutnál a Dorozsmáról érkező püspököt, amikor a menet a Nyomás-szélbe érkezett, meghozatták a harangokat, amelyek mindaddig szóltak, mig a püspököt szállására nem kisérték. A prédikátor, bíró, tanács a város szélén várta és fogadta s a katonai nagy száUásházban rendeztek be számára lakást. A lakás bejáratánál négy b(árdási»k álltak disz,őrséget és tizenkét gyalog sfrázsa rendes őrséget képezett. Tizenegy városi polgár volt kirendelve a püspök udvarlására, a konyhához három szakács asszony, az előkelő gazdák feleségei közül és két mosogató asszony volt beosztva. Makó, Vásárhely és Szentes református egyházai már előre közölték' a halasiakkal, hogy náluk mit csinált a püspök, kívánta, hogy szükség esetén a bábáknak megengedjék a keresztelési, a házasulandók háromszori kihirdetését s azt is, hogy kivégzéseknél az elitéit vigasztalására papot ‘keld! rendelni. Kiskun-Halas továbbította ezen jelentéseket Kuin- szentmiklósra Virág Szönyi Miklós szuperintendeshez. A református egyház vezetősége 1770 előtt tulajdonképpen a város elöljárósága volt. A városi pénztér fizette a pap, kántor és tanítok illetményeit, öntette a harangokat, de az azokért szedett dijjak is a városi pénztárba folytató be. A sóárusitás monopóliumát a város teljesen az egyháznak engedte át, amely későbben deszkakereskedést is űzött A város költségén készült a templom 1667-ben és a második is 1771—72-ben. A ma fennálló és 1814—23. évek között épült templom már az egyház költségén épült, de az a körülmény, hogy az építés elszámolásai a városi levéltárban vannak, arra enged1 következtetni, hogy a város is hozzájárult rejtett bevételeiből az építés költségeihez. A város adta az egyháznak az 1709. évi pestis alatt nyitott keleti temetőt, a mai gimnázium és az internátus telkét, amely 1778-ban telt meg. Ugyanezen év március 12-én keletkezett a vasútállomás melletti temető déli része, a házaktól akkor még 152 öl távolságra 6700 négyzetöl területtel, 100 öl hosszú és 67 öl szélességi mérette'.1. Az első halottat 1778 József napján az ürgés korcsTHORMA ÜÁNOS MÚZEU KISKUNHALAS KÖZTÁRSASAG-U. 2. TELEFON: I
