Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
30 irta alá a debreceni iskola törvényeit s .1647 előtt Herceg. Szöllősivel együtt tolnai rektor volt. — 1668—1678 közt K'ölkedi János lelkész szolgálta a halasi egyházat. — 1678 május 5-én kezdte meg működését F ejes Zomborj György lelkész, aki 1653-ban Dunavecsén, később Solton volt lelkész és esperes. Ő kezdte az efciő anyakönyvvezetését, meghalt 1692 január 7-én Halason.*) — Utánna ápril. 30-ig Vitéz Gergely volt a helyettes lelkész, amikor Ve estei István füilöpszállási lelkészt hivták meg, aki 1702-ben Ráckevéra, majd Monorra költözött s ott halt el. — 1702 ápril. 23-tól 1703 ápril. 18-ig Szabadszállási János volt nagykőrösi lelkész működött,**) követte S zoboszlai Király Mihály, aki 1706 március 29-én Halason hunyt el. Utóda lett május 23-tól 1709 augusztus 23-ig H'ajgató Kecskeméti Is tv áh, aki a pestis végén elhunyt. Esztendejét Haraszti István töltötte ki, rendes utóda S i I- Hei György lett, aki félévi szolgálata után elhalt s a fliá- sik félévet egy Blarsi nevű volt vecsei rtektor töltötte ki. — 1711 juliius 12-tő! Mező Vásárhelyi István szolgált 1712 ápril. 21-ig. — Május 14-től Kiozma Füilöp- szállási János volt a lelkész 1714 március 24-ig, követte Dfömsödi C sie te Sámpiel, aki 1727 ápril. 1-én Makádra költözött és ott halt el. — Dajka Körösi István lett az utóda, meghalt 1739 január 7-én. — A pestis alatt 1740 ápril 19-ig Szecsei István volt a lelkész, aki a pestisben elhaltakat 913-ra számlálta. — Követe Molnár Mihály kecskeméti lelkész, aki négy évi szolgálat után betegsége miatt lemondott és Monorra ment, majd Kecskemétre költözvén, ott mint magánember elhunyt. — Pápai Kovács Mihály 1744 ápril 13-tól 1757 ápril. 5-ig volt az eklézsia lelkésze, amikor Dömsödre költözött. Helyettese lett Vitéz József itteni volt tanító. 1758 junius 8-tól kövejte Kőim ár Fe rente 1770 ápril. 15-ig, amikor Dömsödre költözött, miután a presbitérium tizenhat tagja közül tiz nem marasztalta meg azon indokolással, hogy a katolikus papokat utálja. Dömsödön halt meg. Utána Losoncról hivták meg Kármán András professort, aki negyven éves korában 1776 ápril. 17-én meghalt. Az év hátralevő részét Menyhért Miklós töltötte ki. 1777 ápril. 24-én foglalta el a lelkészt állást To rm ás s у János volt kecskeméti prédikátor, az ö idejében létesítették a kápláni állást, aki egyszersmind a nagyobb lányok iskoláját is tanította. Tormássy János országos hirü, nagy- tudásu lelkész volt, Közel tiz éven át volt a »Dunán innen *) Oklevéltár 202 sz. **) Földváry idézett munkája I. 285 lapján Szabadszállási János 1713 március 19—22«én Körösön tartott egyházmegyei gyűlésen mint halasi pap szerepel. Ez tévedés, mert Szabadszállási csak 1703 ápril végéig volt a halasi egyház lelkésze- Valószínűleg a gyűlés 1713 helyett 1703>ban volt.
