Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
9 káljort. — Ezt la leiratot ápril. 22-én Farkas Mihály félegyházai kanonok és esperes plébános és a kerületi küldöttség kihirdette a halasi városházán. — A leirat ellen a város haladékot kért írásban s a katonai tisztilialk átengedését megtagadta mindaddig, míg a város a koronás királynő előtt kérelmével meg nem jelenik, nehogy a tisztiház a katolikus egyház részére elfoglaltassék. Nyomban megszerkesztették a felségfolyamodványt, melyben rámutattak arra, hogy Kiskun-Halason mindössze két-három katolikus lakos és négy szolga található, tehát ezeknek a kedvéért ne vegye el a várostól a királynő a tisztiházat s ne követelje a templom, temető és papiak céljára szolgáló telkeiket, mivel a város háborús időkben mindig erején felül segítette az államot, stb. —• Elhallgatták azonban, hogy 1761 nyarán és őszén, főként Dömötör és Újév napján, a katolikus és luterálhus pásztónokat a gazdákkal súlyos büntetéssel való fenyegetéssel e 1 b o- csi láttatták. A m. kir. helytartótanács rendeletének visszautasítása, illetve a foganatosítás megtagadása miatt vizsgálatot indított az ügyész Tari István bíró, a tanács tagjai és az ösz- szes lakosok ellen, ennek folyamán kihallgatták az elűzött pásztorokat, akiknek a vallomása szerint, Szabadszállás, Kun- szentmiklós, Lneháza, Fülöpszállás és több pestmegyei helység (Nagykőrös) i|s kiűzte a katolikus pásztorokat. Az egyik tanú szerint a juhászokon kivül Halasról kétszáz bérest bocsátottak el rögtönösen, noha az esztendejök még nem tellett ki, csaik Herpay kapitánynál maradt nehány. ' A vizsgálati jegyzőkönyvek alapján 1763 augusztus 11-én a kir. helytartótanács Pozsonyban elrendelte, hogy a halasiak a törvény értelmében bűnvádi eljárás alá vonassanak, az ítélet azonban kihirdetés és végrehajtás előtt a helytartó- tanácshoz terjesztessék fél. Egyben felkérték a megyés püspököt, hogy az 1762 március 26-án kibocsátott leirat értelmében a működő halasi káplánt nevezze ki, aki a halasi tisztiházban misét szolgáljon s a katolikus híveknek a szentségeket szolgáltassa ki. A váci püspök Schrodt Imre felszentelt papot halasi káplánná nevezte ki, aki talán 1763 október 8-a után, die 1764 elején biztosan megkezdette hivatalos működését. A büntetőper a városi elöljáróság és a lakosság ellen folyt tovább, melynek során súlyos pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat a bíróság. — Az ítélet kihirdetés és végrehajtás előtt, utasítás szerint a királyi helytartótanács elé terjesztetvén, ott a pénzbüntetés alól felmentették őket, mivel nem véglegesen tagadták meg a tisztilak isteni-tiszteletre való átengedését, hanem csak a királynőhöz intézendő fel- folyamodás megtételéig kértek haladékot s a leküldött második királynői parancsra azonnal átengedték a tisztilakot a kívánt célra. A katolikus pásztorok, szolgák és iparosoknak a városból való kirekesztése miatt, különös kir. ke-
