Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
10 gyelemböl a biróilag tórótt pénzbüntetésedet törölték, azon (meghagyással, hogy ezen helytelen cselédedet a kerületek közgyűlésén szigorú megrovásban részesüljön és szigorúan meghagyatott a halasiaknak, hogy kápolna és temető céljára, 'valamint plébánia és kántoriak telkéül szükséges területeket a 'Jászkunság főkapitánya 'és az Egyházmegyei "kiküldött jelenlétében megfelelő helyen kihasítani tartoznak és a jövőben a katolikus pásztorokat és szolgákat szolgálatukból eltávolítani nie merészeljék, hanem a jövevényeket valláskülönbség nélkül szolgálatukba fogadni, valamint a római katolikusokat egyenlő kiváltságokkal a lakosok so rába felvenni kötelez tettek. A tór. helytartótanácsnak ezen 1766 december 18-án kelt döntése következtében, 1767 julius 3-án a Jászkun-kerü'.etek tósgyülést tartottak Kiskun-Halason, amelyen a váci püspök képviseletében Erdélyi József kanonok, félegyházai kerületi esperes-plébános is megjelent. — A kir. helytartótanács rendeleté értelmében kijelölték la. rom. kát tempfom, papiak és taniitói-liiak telkeit, miután az kicsinynek bizonyult, hozzáadták Tari István, a katolikusok kiüzé- tésekor volt birő, sövényes kertjét is. — Mivel a> telkek] a város belterületén kívül adatták ki, a város felelősséget vállalt a rablás és gyújtogatás utján eshető károkért mindaddig, mig a templom körül kijelölt házhelyek beköltöző katolikusokkal be nem népesülnék. — A benépesítést a város nem akadályozza, sőt elősegíti azzal, hogy a beköltözők szántókat és kaszálókat, a többi polgárok módjára szerezhessenek maguknak azon kikötéssel, hogy semmiféle elővételi jog vagy elsőbbség a vételben ne fflessen meg senkit. — Az épitendő templomhoz felajánl! a a város a Kiskőrös—Halas határán megölt törökért fizetett összegből még hátralékos 1063 irtot segélyül s a templom építéséhez kézi napszámosokat és fuvarozást ajánlott fel. 1768 február 20-án kelt helytartótanácsi leirat közölte a Jászkun-fcerületekkel, hogy ő felsége elhatározásából a m. tór. vailásiaJap terhére Kiskun-Halason templom fog építtetni s a behelyezendő plébános számára 200, a kántor részére pedig 50 frt utálványoztatott a m. kir. vallásalapból évről- évre mindaddig, mig a katolikus lakosok annyira meg nem szaporodnak, hogy a plébánost és a kántor-íanitót képesek lesznek maguk eltartani. A templomépités végrehajtásával gr. Grassálkovich Antal kir. kamarai elnököt, ő felségei sze- mélynökét a törvénykezési ügyekben, bízta meg a kir. helytartótanács, kinek megbízásából Herpiay Mihály kiskun kerületi kapitány egy szegedi téglamesberrel lépett a téglaégetés végett egyezségre, a kőműves munkát 1700 írtért Gfőller Jákob kamarai építőmesternek Gödöllőn, az ács munkát Grae- ber József gödöllői ácsmesternek 500 írtért maga Grassal- kovich adta ki, anyagokról a Kiskunkerület kapitánya gondoskodott a vallásalap terhére. A megyés püspök az eddigi kihelyezett káplánt 1769
