Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 165 — rendelet az 1848. évi állapot visszaállítandó, míg ez meg nem történik, a várostól járó papi illetményeket nem adják ki.— Berki János indítványára pedig kimondták, hogy a ref. papi földek adóját ne az egyház, hanem a pap fizesse, aki használja azokat. Mint látjuk, teljesen forradalmi hangulat uralkodott a városban. Az április 2-ra Budára összehívott országgyűlésre Péter Miklóst választották meg képviselőnek, akinek a napidíjait, miután a Jászkun kerületnek nem volt pénze, a város előlegezte. Az országgyűlésen is éles hangulat uralkodván, azt augusztus 21-én feloszlatta az uralkodó. Ez évben Benedek táborszernagy kormányozta az országot, a temesi bánságot és a szerb Vajdaságot megszüntették. Gróffy Sándor cs. kir. telekkönyvvezető április 8-án megszüntette működését, a járási árvaszék június 16-án, a cs. kir. kapitányság június 2-án oszlott fel, s a Kiskun kerület ismét a kerületi kapitány igazgatása alá került, a kisebb törvénykezési ügyeket pedig a városi tanács vette át. Ezek a változások megmaradtak az önkormányzati szervek feloszlatása után is. A Jászkun kerületek Heves és Külső-Szolnok vármegyék a régi magyar mértéket is visszaállították. A forradalmi hangulat miatt a közbiztonság is rosszabbodott. Márciusban Grancs József 18 éves óbudai zsidót Mérgesen meggyilkolták, augusztusban Brinkus József halasi felelős erdőcsőszt agyonlőtték, úgyhogy a városi tanács a Kiskunság területére statárium elrendelését kérte a Jászkun kerületektől. A városi pénztár a nemzeti ellenállás miatt üres lévén, s a tagosítás folytán épp ez évben esett el a város a gazdálkodásra használt földektől, a város vezetősége kritikus helyzetbe került. Az év végén már 92 ezer forint adó befizetését sürgette a cs. kir. adóhivatal, emiatt és a képviselő-testület miután kölcsönt hiába keresett a város, november 21-én feloszlottnak nyilvánította magát, s megbízta a tanácsot az ügyek vezetésével, míg az abszolút uralom által felállítandó községi hivatal működését meg fogja kezdeni. Az adóbehajtással megbízott katonaság szeptember 26,- december 31-e között a városházára volt beszállásolva, s a város ott fizetett a részükre. Miután a város elöljárósága az adószedés körüli munkákat megtagadta, a cs. kir. adóhivatal karhatalommal átvette a várostól az ide vonatkozó nyilvántartásokat, és csak 1862. február 8-án adta vissza az újonnan kinevezett elöljáróságnak, miután ez késznek nyilatkozott az adóbehajtás elvégzésére a katonai végrehajtás bevárása nélkül. Ezt az elöljáróságot - miután az előbbi leköszönt - 1862. január 28-án Aczél Lajos Kiskun kerületi kapitány elnöklete alatt a város előkelő és értelmesebb lakosai egyhangúlag választották meg, éspedig:
