Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 164 — A községi takarékpénztárt, mint „haszontalan és szükségtelen költséget" megszüntetik 1861. március 1-én. A telekkönyvi hivatal helyiségét felmondták, bért úgysem fizettek, s a hivatal működése a várost úgysem érdekli. Március 10-e után „hatalmas karral" fognak kiszállíttatni. Az 1861. február 25-i zavargás miatt a fináncok lakását is felmondták. Ittlétük semmi hasznára sincs az államnak. Ingerük a közönséget kutatásaikkal, a február 25-i zavargást is békés polgárok bántalmazásával idézték elő, s emiatt katonasággal terhelték meg a várost. Az okozott kellemetlenségek miatt április 24-ig ürítsék ki a helyiségeket. Ezeket is karhatalommal fenyegették. A cs. kir. járási adóhivatalnak az országgyűlés által meg nem szavazott adó beszedésében a város nem segít. A pesti cs. kir. felszólalási vizsgálási felügyelőségnek azon értesítésére, hogy a város a részére lemásolt és hitelesített telekkönyv 126 frt másolási költségét a város fizesse meg, azt határozta a képviselő-testület , hogy az „adókataszter munkálatainak végeredményét képező telekkönyv a tökélynek azon fokozatán, amelyre a lépés által eszközölt felmérések alapján, nagyobb részt szívtelen idegenek, s a közjóiét omladékain hivatalt áhító kalandorok által eljuttatott, az örökké átko- zatos és törvénytelen patentális kormányzási korszaknak szörnyszülötte, s nem a hitel szilárdítása, s a tulajdonjog ellenőrzése, hanem a nép zsírjának lecsapolására, s az abszolút kormány pénzt szomjuhozó tantaluszkínjának enyhítésére kigondolt, mesterkezekkel kivitt, s mozgásban tartott pokolgép lévén, ennek kiigazítására fordított költségeket jelen testületnek felszámítani annyi, mint a felszabadult rabszolgától a kínzásra használt, s elhasznált korbács kijavítási költségeit követelni. Kifizetni pedig annyi volna, mint törpelelkű rabszolgaként a pofozó úr kezét megcsókolni stb.". A halasi cs. kir. adóhivatal azon felhívására, hogy az 1861. évi adó háromnegyed részét, mintegy tizenhétezer forintot nyolc nap alatt fizessen be a város, kimondta a közgyűlés, hogy a törvénytelen hivatal törvénytelen követelése ellen óvást tesz. Az egyik közgyűlésen valaki leakasztotta a falról I. Ferenc József arcképét, a főbírót, mivel az esetet az alkotmányos felsőbbség megkerülésével a katonai állomásparancsnoknak jelentette be, egyes képviselők rosszallásra akarták ítélni, de a többség ezt nem szándékos, hanem történetes ballépésnek minősítette, s a tanácsot utasította, hogy Тагу Gerzson személyében elnökét tisztelje. Beleavatkozott a képviselő-testület a református egyház ügyeibe is. Dr. Pázsit Antal főjegyző indítványára felhívták a ref. egyháztanácsot, hogy az abszolutizmus alatt mi jogon pengősítette a lelkész fizetését. Ha még a pátensek korában se volt erre jogalap, a többlet visz- szafizetése iránt intézkedjék az egyháztanács. Ha lett volna is erre
