Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közigazgatás története
— 104 — 1. / Ennek utána a bírák évi számadására censzorokat és calculatorokat küldjön a köznép, minden tizedből kettőt, akiket alkalmatosnak ítél, és akik a dolgot mások felett jobban értik, ezek kötelesek lesznek a számadásokban részt venni. 2. / A tanács reggeltől fogva délig törvényszéket ülvén, személy szerint négygarasos céldulát végyen, a peres felek pedig, kik törvényt kívánnak, fizetni nem fognak, csak akkor, ha a pert írásban kívánják kivenni, ezért a szabályszerű díjat fizetik. 3. / A város bírája tanácsot gyűjtvén, minden tizedből két-két személyt a közönség részéről is behivasson, hogy így egyetértvén a csapszékeken elmérendő bor ára két ízben maghatároztassék, szürettől Szt. Györgyig és Szent-Györgytől - Szent-Mihályig. A város korcsmái ugyanis a lakosok borát voltak kötelesek mérni, és a pincével nem rendelkező lakosok borát télen olcsón, nyáron pedig a jobb módúak pincézett borát drágán mérette a tanács. 1770. elején ezen megállapodások megváltoztatását kérte a városi tanács, mert szerinte nem váltak be. Mindamellett ezen mozgalom szervezői: Gyenizse János, Szilágyi István, Józsa Nagy Péter és Takács Mihály halasi birtokosokat 1767. Szt György napjától fogvást mind a három kerületből kicsapatásra ítélte a Jászkun kerületi törvényszék, vagyonukból való kibecsülés és kifizetés mellett úgy, hogy maradékai azon birtokokat visszaválthassák. Azon felül Monda István, Bibó György, Gecze János és Faragó Péter 50 kemény pálcák elszenvedésére, Józsa András, Berki János, Szentpéteri Gergely, Veres István és Kis Illés István magok jó viselésének jövendő jeléül kötelező irat adására ítéltettek. Ezen ítéletet Józsa Péter és négy társa a nádori törvényszékre fellebbezvén, nem hogy könnyítettek volna rajtok, hanem Budán a saját költségükön talicskázásra ítéltettek. A főkapitány közbenjárására a büntetés Félegyházán letöltendő három-három heti fogházra és utána kötelezőirat-adásra mérsékeltetett. A büntetés letöltése után a Félegyházán tartott kisgyűlés előtt, a három elítélt a kötelezőiratot aláírta, de Józsa Péter azt megtagadván, vasraverve Jászberényben újra ítéletet hoztak ellene, hogy az első ítélet szerint a hármas kerületekből kicsa- passék. 1767. június 17-én bizottság által vagyonából kibecsültetvén, felhívatott, hogy három nap alatt a kerületeket hagyja el. Józsa Péter azonban e felhívásnak sem tett eleget, hanem tovább békétlenkedett az elöljárósággal. 1767. augusztus 16-án a tanács Kanász János és Tegzes Samu bojtárokat gyümölcslopásért arra ítélte, hogy bitófához köttessenek, és a templomból kijövő nép megvesszőz- ze őket.
