Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közigazgatás története
— 105 — Az ítéletet végrehajtani akaró tizedeseket Józsa ellökdöste, és a végrehajtást megakadályozta, mondván nagy lármával: hagyjatok békét nemes ember fiának, majd meglátom ki parancsolatjából mívelitek ezt a nemes ember fián, nem jól cselekszik bíró uram, hogy nemes ember fiát megvereti, pénzre kellene büntetni. Majd a városházára ment lármázni, hogy ő nemes ember, neki paraszt bíró nem parancsol. Ezen lármázása közben érkezett a városházára Herpai kapitány és a tettenkapott Józsára 45 botot veretett és lezáratta. Másnap kibocsátották és kötelezték arra, hogy harmadnap alatt a városból kitakarodjék. Józsa azonban maradt. 1768. augusztus 8-án a kiközösítő ítélet végrehajtására egy kerületi bizottság jelent meg Kiskun Halason, de Józsa tiltakozott a háborgatás ellen, s felmutatott egy királyi pecsét alá zárt levelet, amely a helytartó tanácstól kiadva a főkapitánynak szólt. - Erre az ítélet végrehajtása abban maradt, de felhívták Józsát, hogy a levelet tizenöt nap alatt a főkapitánynak adja át. 1769. január 1-én, noha Józsa Péter az előző évi októberben egy Pestről hozott jurátussal tanúkat hallgatott ki, de Albert herceg, kir. helytartó ítéletére kizáratott a városból, és az ítéletet végrehajtották. - Józsa továbbra is bejárt rendetlenkedni Kiskun Halasra, és áttért a róm. kát. vallásra, a tanács megunván a vele való vesződséget, beleegyezett, hogy a királyi helytartótól kegyelmet kapjon, és 1770. március 18-án újra felvették a lakosok sorába. Noha a Józsa féle mozgalom vezetőit keményen büntették a kerületek, mégis rákényszerült a felsőbbség arra, hogy a népnek az önkormányzatba valamelyest befolyást biztosítson. A városi tanács mellett állandósult a lakosok által választott kistanács, tizenkét taggal, amely a törvénykezési ügyek kivételével a közigazgatási ügyek intézésében a tanáccsal együttműködött. - A lakosság szaporodása folytán 1756- ban az első, 1786-ban a második aljegyzői tisztséget szervezték meg, 1816-ban ezekhez még egy írnokot, 1836-ban egy tiszteletbeli jegyzőt is alkalmaztak. Búza Mihály főbíró 1757. évről szóló számadásának felülvizsgálatára a tanácstagok mellett a közrend közül is jelen volt tizenhárom lakos. Az elszámolás tárgyai voltak: 1. / A városi pincékben eladott bor és pálinka száma, bitangsága, csaplárosok bére, haszna és kára. 2. / Olyatén boros hordóknak az ára, mikor a bort hordóstul történik venni. 3. / Pincékbeli jövedelmekhez járulni szokott puszták árendája, vásárpénz, mészárszékből való jövedelem, eladott város marháinak ára, görög boltok árendája. 4. / Utas göbölyöktől, úgy ürüvel kereskedők juhaitól való fűbér.
