Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Jászkun-Kerületek Önmegváltása
— 29 — egyezkedési küldöttségek által előterjesztendő. - A kiegyezés utáni hangulatban Jászberény kérelmét ez ügyben 1868. július 2-án tárgyalta az országgyűlés, s ezt a belügyminiszternek adták ki intézkedés végett. 1873-ban, majd 1886-ban is az országgyűlés elé vitték ezt az ügyet, de érdemleges intézkedés nem történt. A kísérletek emléke a jászkun közvagyont felosztó bizottság fenti határozatával együtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a kérdés évtizedeken át izgalomban tartsa az érdekelt községeket. Hírlapokban, tudományos folyóiratokban, sőt önállóan e kérdésekkel foglalkozó könyvekben egész irodalma keletkezett ennek a kérdésnek. 1901. szeptember 15-én Dr. Babó Mihály kiskunhalasi függetlenségi és 48-as párti képviselőjelölt programbeszédében feladatául tűzte ki mind a jászkun váltságösszegnek, mind az 1849-ben elkobzott és megsemmisített „Kossuth-bankók" harminc millió frt. összegének a megtérítését az országgyűlés, illetve az osztrák kormány által teljesíthetni.* - (Lásd az akkori helyi lapokat.) Képviselővé választván, javaslatára Kiskun Halas város felhívta az érdekelt 25 jászkun községet, hogy a redemptionális összeg visszatérítésére irányuló meghatalmazást Dr. Babó Mihálynak küldjék meg. Ezen felhívásra azonban csak néhány meghatalmazás érkezvén be, miután az összefogást létrehozni nem sikerült, a város a meghatalmazásokat és a küldött költségelőlegeket visszautalványozta. - Látszólag tehát az ügy abbamaradt. 1903 őszén azonban Kiskun Majsa, 1904. elején pedig Fülöpszállás és a felső kiskun községek Dr. Hermán Ferenc kiskunhalasi ügyvédet bízták meg képviseletükkel, a Jászságban és a Nagykunságban pedig Dr. Kele József és Dr. Almásy László ügyvédek kezdeményezésére felújult a mozgalom. - A koalíciós kormányzat idejében, amikor a függetlenségi és 48-as párt részben kormányra került, megvalósíthatónak vélte a volt Jászkunság a kérdés kedvező elintézését. Egymást érték az egyes városokban az e tárgyban tartott értekezletek és 1904. június 29-én Kiskun Halason megállapodott az érdekeltség abban, hogy felirattal fordul az országgyűléshez, kérvén az 579.000 rfrt. megtérítését a községek, tehát nem az egyes redemptus birtokosok javára. - 1905. január 26-án Dr. Babó Mihály Kiskun Halason, Dr. Hermán Ferenc pedig Fülöpszálláson képviselőkké választhatván, szinte bizonyosra vette a sikert a választó polgárság. Pest Pilis Solt Kiskun vármegye 1907. április 8-án hozott határozata folytán az országgyűlés elé terjesztett kérelmét a megye közönségének ugyanezen évi július 10-én tárgyalta a képviselőház, s a kérvényi bizottság javaslatát egyhangú határozattal elfogadta. A határozat szövege: A képviselőház szükségesnek találja az érdekelt jászkun községek és városok előzetes meghallgatását, utasítja tehát a kormányt, hogy az összeg nagyságára, a teljesítés módozataira * Lásd az akkori helyi lapokat.
