Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Jászkun-Kerületek Önmegváltása
— 28 — tette a vármegyéket, s a Jászkun kerületeket is, az országot pedig közigazgatási kerületekre osztotta. A Jászság és a Kiskunság a pesti, a Nagykunság pedig a nagyváradi közigazgatási kerületbe osztatott be. 1790-ben azonban újra visszaállították a Jászkun kerületeket is. Az 1848. évi V. t. c. hét követ küldési jogát adta a kerületeknek, amely hét követ közül egyet Kis Kun Halas választott. 1850- ben az abszolút kormányzat meghagyta ugyan a Jászkun kerületeket, de a belső szervezetét megváltoztatta. A Jászságot két járásra: a jászberényi és a jászapáti járásra bontotta, az előbbihez Jászberény, Arokszállás, Fényszaru, Dózsa és Felsőszentgyörgy, - az utóbbihoz: Jászapáti, Kisér, Ladány, Alsószentgyörgy, Jákóhalma és Mihálytelek tartoztak. A Nagykunság együtt maradt a karcagi járásban. - A Kiskunságban a félegyházai járáshoz tartozott: Félegyháza, Halas, Dorozsma és Maj- sa, valamint néhány puszta, a kunszentmiklósi járásban pedig: Kun- szentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Lacháza került több pusztával. 1851- ben a karcagi járást kétfelé osztották: a karcagi és a kunszentmártoni járásra, a íGskunság pedig félegyházi, halasi és kunszentmiklósi járásra osztatott fel. - A Jászkun kerületeket cs. kir. főkapitány, a járásokat pedig cs. kir. kapitányok igazgatták. Az alkotmányos élet helyreálltával a Jászkun kerületek, mint önálló törvényhatóság ismét feléledtek, de az 1876. XXXIII. t. c. végleg felosztotta a kerületeket. A Jászság és a Nagykunság Jásznagykun- Szolnok megyébe, a Kiskunság hét községe Pest, a nyolcadik, Dorozsma pedig Csongrád megyébe kebeleztetett be. - Odakerült 1908-ban az újonnan telepített Pusztamérges község is. Ezzel lezárult a Jászkun kerületek története, hátra volt még a közvagyon és a levéltár felosztása. A redemptio idején közhasználatra visszatartott Páka és Mérges pusztákat a felkelési pénztárral együtt már 1855. július 7-én felosztották a kerületek az egyes községek között, a redemptio arányában, a kerületek végleges felosztása után pedig 1878. december 9-én Szolnokon jöttek össze Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Jásznagykun-Szolnok megyék kiküldöttei a közös vagyon felosztása céljából, melyet békés megegyezéssel végrehajtottak. A levéltár Szolnokra, a megyei levéltárba került, de a Kiskunságra vonatkozó részt Pest vármegye levéltárának jegyzék szerint kiadták. A felvett jegyzőkönyvben azt mondja a két küldöttség, hogy a Jászkun kerületek által a Pesti Katonai Rokkantak Háza Alapítványának 1745-ben fizetett Ötszáztizenötezer rfrt. redemptionális összeg visszakövetelésének a joga immár a kerületek jogutódait képező törvényhatóságoknak állandó tisztségében, ezen közös jogigény érvényesítését rendes bíróság előtt megkísérelni és erre nézve mindegyik törvényhatóságnak legközelebbi közgyűlésén az erre vonatkozó indítvány az
