Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Jászkun-Kerületek Önmegváltása
— 27 — fizetés nélkül meg nem eshetne, felhatalmazandók a deputátusok, hogy a város közönsége nevében kijelenthessék, hogy: „erre háram- landó fizetést is kész lészen a közönség és minden különös lakos á proportione maga jussát megfizetni," s mindezekről a közönség neve alatt bizonyságlevelet adhassanak. Miután már az 1794. március 4-én tartott tanácsülésen a tekintetes, nemes Disrictusoknak ezen igyekezetek a közönség részére hasznosnak ítéltetett, úgy most is annak találtatván a következő credentionális levél kiadatni rendeltetik: „Mi alább írottak privilegizált Kis Kun Halas Városa Bírája és Tanácsa és alább névszerint leírott összehívott Helyes földes lakosai, ezen levelünk rendjében adjuk tudtára akiknek illik: Hogy miután már több ízben is értésünkre esett volna nemes Districtusainknak azon közjavunkra célzó igyekezte, mely szerint mostani privilégiális birtokára, minden földeinknek és akármely ingatlan javainknak örökös és donátionális jusst a fenséges Udvartól kimunkálódni, de municipális törvényeinket és eddig való szokásainkat is igazittatni és jobblábra tétetni szándékoznak és már az evégre elkészített instantia, vagy annak punctumai velünk közöltettek is, annak megindításában, közköltséggel leendő folytatásában és akármely tehetségünkhöz, s mostani birtokainkhoz képest á proportione háramlandó terheknek, vagy pénzbeni fizetéseknek, ha mindjárt ezek a mostani redemptionális Summának harmad részére felmennének is, valamint és legjobban a nemes districtuális Magistrátus és avvégett kirendelendő deputátus urak azt kimunkálhatják, s meghatározhatják, elviselésére és letételére úgy magunkat, mint több lakos társainkat és még maradékainkat is felajánljuk és közönséges megegyezéssel kötelezzük, egyszersmind pedig a nemes disrictuális Magistrátust, s abból kinevezendő deputá- tusokat teljes erővel annak végbevitelére, s olyan kimunkálódására, mely mindnyájunknak örökös és állandó megmaradását tárgyazza, hatalmazzuk - Mindezekről pedig városunk szokott pecsétje alatt ezen hatalmazó erejű levelünket is, melyet ezúttal tanácsgyűlésünknek ezen folyó esztendőbeli Protokollumában is beírtunk, kiadjuk. - Sign. Halas die 30-a április 1794. nemes nemzetes privilegizált Kis Kun Halas város bírája és tanácsa. Névszerint főbíró Bibó György stb, stb, aláírva a tíz tanácstag, két jegyző és harminc birtokos lakos. „Amint hogy ezen elébb írt credentionális levél nemes nemzetes Vitézlő Már András districtuális kapitány úrnak ki is adatott". Hogy mi lett a sorsa ezen kezdő lépésnek, arra a halasi levéltár nem nyújt több adatot, adománylevelet nem nyertek a kerületek, az országgyűlésre két követ küldési jogát az 1790. évi XXIX. t. c. biztosított neldk, az örökös tulajdonjogot pedig ha később is, az 1848. évi törvényhozás megadta a Jászkun kerületek lakosai részére is. - Az 1832/36. évi országgyűlés a Jászkun kerületeket önálló törvényhatósággá tette, 1840-ben pedig a vásári taksák alól nyertek felmentést a jászkunok. - Az 1745-ben újjászervezett Jászkun kerületek 1787-ig változatlanul állottak fenn, amikor József császár rendeletileg megszün
