Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Jászkun-Kerületek Önmegváltása
— 26 — Összesítés I. Jászkerület váltság összege II. Nagykun kerület III. Kiskun kerület Л kirótt váltság összesen: 232.750 rfrt. 155.000 193.150 580.900 rfrt. Az egyes községekre kirótt váltságösszeg: a redemptio képezte 1848- ig a kulcsot a Jászkun kerületekben mindennemű köztartozás kirovására, sőt a kiállítandó katonák számára nézve is. - A községek tanácsai pedig a redemptio alkalmával az önmegváltásban részt vett lakosokat a befizetett rfrt-ok arányában látták el szántó-, kaszáló- és legelőterü- letekkel, hogy azokat ugyanolyan joggal használhassák és bírják, amilyennel az a Jászkun kerületeknek a királyi privilégium által engedélyeztetett. Az engedélyezett használati és birtoklási jog azonban korántsem jelentette a mai tulajdonjogot, mert a Jászkun kerületek továbbra is királyi koronabirtok maradtak, a királyi privilégiumok szerint azt eladni nem lehetett, tehát a lakosok, mint a kir. koronabirtok jobbágyai használhatták a földeket, de a jobbágyi terhek alól a privilégium megadása előtt felajánlott kötelezettségek teljesítése esetén fel voltak mentve, egyébként nem. - Az 1848. évi törvények alapján változott ez a használati jog a mai értelemben vett tulajdonjoggá. Tisztában volt a hármas kerület hatósága is ezen körülménnyel, és 1794-ben mozgalmat indított arra, hogy a Jászkun kerületek birtokaira királyi adománylevelet szerezzen. Az volt ugyanis 1848 előtt a korlátlan birtokjog kelléke. Kiskun Halas város tanácsülésén 1794. április 30-án Bibó György főbírósága alatt tíz tanácsnok, két aljegyző és harmincán az összehívott birtokosok közül megjelenvén. Már András kiskun-kerületi kapitány előadta, hogy a főkapitány az udvarnál küldöttség által folyamodni akar, hogy a Jászkun kerületek birtokaira örökös és királyi adománylevéllel biztosított jogot nyerhessenek. - Ha tehát Kiskun Halas is hozzájárul, úgy szükséges, hogy kirendelendő deputátusai részére credentionálist adjon a város, s mivel ezen királyi adomány Mérges puszta (2000 rfrt-ra becsülve) és Páka puszta a Jászkun kerületek közös hasznára fenntartván, e puszták váltsága a fenti végösz- szegben foglaltatik. - Ugyancsak az 1745. november 25-én tartott hármas kerületi közgyűlésen meghatározták az arányt az adó és a nádori fizetésre nézve: Jászság fizet: 15.373.24 rfrt. adót és 6.300 rfrt-ot nádori fizetésre. Nagykunság 7.686.44 rfrt. adót és 3.150 rfrt-ot nádori fizetésre. Kiskunság 7.686.44 rfrt. adót és 3.150 rfrt-ot nádori fizetésre. Összesen: 30.746.12 rfrt. adót és 12.600 rfrt-ot nádori fizetésre. A nádori fizetésből jutott Kun Halas városra évi 920 rfrt.
